Fennállása során a negyedik legmagasabb büntetést rótta ki az Európai Bizottság egy cég ellen, jelesen a japán videojáték gyártó Nintendo ellen, amely “összejátszva hét nagy európai disztribútorával megpróbálta megakadályozni a játékimportot az európai piacok között”, indokolta a bizottság döntését Amelia Torres, a bizottság szóvivőnője, aki szerint a “törvénytelen praktikákra 1991 és 1998 között” került sor.

A Nintendo játékok ára nagyon különböző volt az uniós tagországokban. Páldául 1996-ban Angliában 65 százalékkal olcsóbban adták őket, mint Németországban vagy Hollandiában. A kartellel “európai polgárok milliói számára akadályozták meg, hogy a számukra legolcsóbb áron vásároljanak Nintendo játékokat”. A Nintendo elfogadta a bizottság megállapításait, s hogy nem tartották magukat az EU versenyszabályaihoz, de fellebbeznek a számukra “meglepően” magas büntetés miatt. Fellebbezésüket két nappal az után adták be, hogy a második legmagasabb európai törvénykezési fórum, a luxemburgi székhelyű döntőbíróság a bizottság két korábbi versenyügyi határozatát megsemmisítette. A Nintendo 202 március végéig tartó pénzügyi évében 116,16 milliárd jen árbevételre tett szert Európában, ami külkereskedelmi forgalmának 20,9 százaléka. A hét Nintendo disztribútor – a brit John Menzoes, a portugál Concentra, az olasz Linea, a svéd Bergsala a görög Nortec, valamint a japán Itochu görögországi leányvállalata, és a német CD-Contact Data belgiumi leányvállalata – 18,8 millió euró büntetést kell fizessen.