Egyensúlyt a bíróságok függetlensége és beszámoltathatósága között

2002.11.11. MTI

A Nyílt Társadalom Intézet szerint az EU-tagjelölt országokban meg kell találni a bíróságok függetlensége és beszámoltathatósága közötti egyensúlyt, véget kell vetni a folyamatos alulfinanszírozottságnak, illetve átláthatóvá kell tenni a bírák kiválasztásának, előmenetelének rendszerét.

Ezt a Soros Alapítvány hálózatához tartozó, New York-i és budapesti központtal működő intézet napokban nyilvánosságra hozott, A bírósági ítélkezés feltételrendszere című jelentése tartalmazza. Az igazságszolgáltatás függetlenségével foglalkozó tavalyi elemzése után az idén az intézet az ítélkezés feltételeit vizsgálva azt állapította meg, hogy a tagjelölt országok egyik csoportjában a végrehajtó hatalom még mindig illetéktelen befolyást gyakorol a bíróságokra, bírákra. Ugyanakkor azokban az országokban, ahol a bírói hatalmi ág széles autonómiát kapott - ilyen például Magyarország - jelenleg a fő gondot nem annyira a bíróságok függetlensége, mint inkább a beszámoltathatóság és átláthatóság hiánya jelentheti. A tanulmány szerint Magyarországon növelni kell a bírósági szervezet működésének átláthatóságát, mert így megakadályozható a közvélemény bizalmát, támogatását nélkülöző, felelősségre nem vonható intézmény kialakulása.

Az újfajta kockázatot enyhítheti, ha a társadalom - a bíróságot nem befolyásolva - információkhoz juthat a bírói döntéshozatal mechanizmusáról és a bírósági adminisztráció működéséről. A bírák beszámoltathatóságát az intézet szerint a polgári panaszos eljárások mechanizmusával is meg kell támogatni. A tanulmány a tagjelölt országok bíróságainak anyagi helyzetével kapcsolatban megállapítja, hogy a munkakörülmények csak Észtországban és Szlovéniában nevezhetők általában kielégítőnek: a bírák számára olyan munkakörülményeket kell teremteni, hogy az ítélkezésre és az ügyhátralék felszámolására összpontosíthassanak. A legtöbb tagjelölt országban tetemes ügyhátralék bosszantja a peres feleket. Az elhúzódó perek rontják az ítélkezés minőségét, kikezdik a bíróságba vetett bizalmat. Az infrastrukturális és adminisztratív fejlesztések zöme közvetlenül segítené a hatékonyabb és gyorsabb ítélkezést, hiszen így a bírák munkájuk érdemi részére összpontosíthatnák figyelmüket.

A tanulmány szerint Magyarországon megvalósul a bíróság mint önálló hatalmi ág függetlensége, ugyanakkor az elmúlt években tapasztalható volt a végrehajtó hatalom következetes beavatkozása a bíróságok költségvetésébe, ez pedig a szervezet folyamatos alulfinanszírozását eredményezte, rontotta a bírói függetlenség objektív feltételeit, körülményeit. Az intézet úgy látja, hogy az alulfinanszírozottság aláássa a bíróságok függetlenségét, gazdasági korrupcióra csábít és a bírói hatalmi ágat kiszolgáltatja a politikai hatalom kénye-kedvének. A bírák kiválasztása, előmenetele kapcsán a Nyílt Társadalom Intézet elemzése megállapítja: a megfelelő minősítésű bírójelöltek mezőnye gyakran szükségtelenül kicsi, a nemrég végzett fiatalokat részesítik előnyben és a tapasztalt jogászok hátrányt szenvednek. Komoly a veszélye a magyar bíróságokon is a zárt, hierarchikus kultúra létrejöttének.

A bírói teljesítmény értékelése, illetve a bíróképzés felülvizsgálatra szorul a tagjelölt országokban. Szlovénia az egyetlen, ahol konkrét kiválasztási szempontok érvényesülnek. A Nyílt Társadalom Intézet tanulmánya megállapítja: az EU-nak is gondoskodnia kell arról, hogy a jelölt országoktól megkövetelt normák egyértelműek legyenek, és következetesen alkalmazzák őket az egész unióban. A csatlakozási folyamat megmutatta, hogy magának az uniónak is átfogóbban kell megközelítenie az igazságügyi reformot. - A tagjelölt országoktól ésszerűen nem várható el, hogy bírósági szervezetüket olyan előírásokkal hozzák összhangba, amelyek még meg sincsenek állapítva - tartalmazza az elemzés.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG