Magyarország az EU-csatlakozási tárgyalások jövő héten esedékes külügyminiszteri fordulóján sem fogja lezárni a versenypolitikai fejezetet, amely ekkor hivatalosan nem is szerepel a napirenden – közölte Juhász Endre főtárgyaló az EU és a tagjelöltek kedden tartott legutóbbi kötetlen egyeztetései után.

Magyar újságíróknak nyilatkozva hozzáfűzte, hogy előrehaladás azért ezen a területen is történt, részletekbe azonban nem bocsátkozott. “Bizonyos kérdésekben a magyar álláspont érvényre fog jutni” – mondta. A versenypolitikával kapcsolatban az uniós álláspont lényege a közösségi szabályozással nem összeegyeztethető támogatások globális csökkentése. Ennek sok eleme és feltétele van, és a probléma rendezésében az nyithat bizonyos mozgásteret, hogy ezek egymással adott esetekben felcserélhetők. Nehézséget jelent viszont, hogy a legkisebb elmozdulás is sok újraszámolást igényel. Szerepelt a keddi egyeztetések témái között a mezőgazdasági fejezet is. Itt ugyancsak van előrelépés, amennyiben magyar részről az unió hét kvótaajánlatát is elfogadták – mondta a nagykövet, de további konkrétumokat ezekről sem kívánt közölni. Csupán annyit jegyzett meg, hogy ezek nem a legfontosabbak közé tartoznak. A termelési kvóták ügyében mindenesetre szűkül a problematikus kérdések köre. Már csak két-három fontosabb területen van viszonylag jelentős eltérés az unió és Magyarország álláspontja között: a gabonafelék referenciahozamát, valamint a marhaszektort – és ennek két részterületét, a tej- és a húskvótákat – illetően.

Van közeledés ez utóbbi területeken is. A tejkvótával kapcsolatban például uniós részről elhangzott egy informális javaslat az eddigi ajánlat javítására. A megállapodáshoz azonban ez még nem elég. A gabonaszektorban is most már inkább csak a referenciahozamok kérdése vitatott, a bázisterületet illetően nincs lényeges különbség az álláspontok között – közölte a főtárgyaló. Megfogalmazása szerint összességében “nem teljesen reménytelen”, hogy a kvóták kérdésében még a december 12-13-án esedékes koppenhágai csúcs előtt átfogó megállapodás szülessen. Ez azonban attól is függ, milyen fokú rugalmasságra mutat készséget az EU. A mezőgazdasági fejezet legkényesebb és legtöbbet vitatott problémájának, a közvetlen jövedelemkiegészítő támogatások ügyének a rendezése azonban a jelek szerint a koppenhágai csúcsra marad. Továbbra sem érzékelhető közeledés a két fél között a tárgyalási folyamat záró szakaszának leglényegesebb pénzügyi-költségvetési kérdéseit illetően. A tagjelöltek többsége – köztük Magyarország – változatlanul tartja magát ahhoz az álláspontjához, hogy ha az unió a regionális és a mezőgazdasági támogatásokat fokozatosan akarja kiterjeszteni az újonnan csatlakozó országokra, akkor ez utóbbiaknak a közös költségvetéshez történő hozzájárulásában is hasonló elvet kell alkalmazni, illetve valamilyen átmeneti időszakra lenne szükség. A fokozatosság mértékére nézve egyelőre nincsenek konkrét javaslatok, az pedig, hogy az elv a költségvetési befizetések átmeneti csökkentése vagy uniós visszatérítések formájában valósuljon meg, a főtárgyaló szerint technikai kérdés.

Továbbra is napirenden van és változatlanul vita tárgya a tőke szabad áramlásának fejezetével kapcsolatban bejelentett magyar kiegészítő igény. A fejezet ideiglenes lezárásakor létrejött megállapodás alapján Magyarország a csatlakozásától számított hétéves átmeneti időszakban korlátozhatja a külföldiek földtulajdonhoz jutását. A kiegészítő igény egy olyan védzáradék bevezetésére vonatkozik, amely lehetőséget biztosítana a korlátozás további három évvel történő meghosszabbítására, ha a hétéves időszak végén még mindig jelentős különbségek lennének az EU-beli és a magyarországi földárak között. Juhász Endre szerint az unió e tekintetben “erőteljesen lebeszélő, de nem teljesen elutasító” álláspontra helyezkedik; sőt, közvetett jelzésekből arra lehet következtetni, hogy komolyan tanulmányozza a kérést. Az uniós részről a csatlakozási szerződésbe beépíteni kívánt védzáradékok ügye nem szerepelt a keddi egyeztetés témái között. A főtárgyaló ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy Magyarországnak e pillanatban és elvileg nincs kifogása ezek ellen, de nagyon pontosan szeretné megismerni indokaikat, terjedelmüket, valamint az intézkedések tartalmi és időbeli hatókörét. Egyelőre nincs jelzés arra nézve, hogy ezekről mikor kaphat tájékoztatást, de a védzáradékok ügye a csatlakozási tárgyalások 31. – az “egyéb kérdéseket” tartalmazó – fejezetében fog szerepelni. Az adózási fejezetben – már annak ideiglenes lezárása után – Magyarország a cigaretta jövedéki adójának az uniós szabályok szerinti megállapítására kért átmeneti mentességet, s ez ügyben még várja az EU válaszát.