Az állami duma november 1-jei döntése után szerdán az orosz törvényhozás felsőháza, a szövetségi tanács is elfogadta a terrorizmus elleni harccal indokolt sajtótörvény-módosítást.

A hivatalos Moszkva szerint a módosítás nem ütközik az orosz alkotmányba, újságírói szervezetek viszont a cenzúra visszaállításáról beszélnek. Egy moszkvai újságíró ironikus megjegyzése szerint a Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírására váró jogszabály-módosítás életbe lépése után valamennyi, a Dubrovka színház október 26-i ostromához hasonló túszszabadító akció sikeres lesz Oroszországban. A médiában aggódnak amiatt, hogy a jövőben esetleg fel sem lehet vetni, hogy jelenleg az ügyészség cáfolatai ellenére még mindig 77 túsz sorsáról nem tudnak hozzátartozóik, és hogy egyes információk szerint a hivatalosan elismertnél jóval többen vesztették életüket lőtt seb következtében – köztük egy 12 éves kislány, akinek neve nem is szerepel a halottaké között.

szabályozás megtilt minden olyan sajtóközlést, amelyik “akadályozhatja” az antiterrorista akciók sikerességét. Tilos lesz az ilyen akciókat ellenző vélemények közlése, valamint bármilyen információ közreadása a műveletekben részt vevő, azokat irányító vagy őket segítő személyekről azok engedélye nélkül. A jövőben a titok kategóriájába tartoznak azok az eszközök és eljárások is, amelyeket a biztonsági szolgálatok alkalmaznak az antiterrorista műveletek során. A törvényhozás megtiltotta a sajtóban olyan vélemények közlését, amelyek a terroristák, szélsőségesek eszméi propagandájának, vagy cselekedeteik igazolásának minősíthetőek. Alekszandr Kalita képviselő azzal vádolta a vita során a sajtót, hogy akarva-akaratlanul segítette a terroristákat, egyebek mellett a biztonsági alakulatok mozgásáról sugárzott képsorokkal. Nyikolaj Kondratyenko volt krasznodari kormányzó úgy fogalmazott, hogy “Oroszországban már rég nincs sajtószabadság, az újságírók csak a pénzért dolgoznak” – ezért is van szükség a szigorításra. Olyan vélemények is elhangzottak a vitában, hogy a jelenlegi sajtótörvény elavult, mivel “a ’90-es évek elejének romantikus szemléletlét tükrözi”.

Igor Jakovenko, az orosz újságíró-szövetség főtitkára a cenzúra visszatéréseként értékelte a törvénymódosítást. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy az orosz törvényhozók nem az állami szervezeteket kötelezik a bizalmasnak ítélt információk védelmére, hanem a sajtótól követelik meg a kiszivárgott adatok visszatartását. Jakovenko beszámolója szerint az ország több régiójában már a napokban házkutatásokat tartottak szerkesztőségekben, rendvédelmi szervekkel kapcsolatos bizalmas információk után kutatva egy-egy publikál, vagy készülő cikk kapcsán. Ilyen eljárás áldozata volt például a permi Zvezda című lap, csakúgy, mint a moszkvai Verszija – ez utóbbi lap a túszdráma után szemtanúkra hivatkozva olyan értesüléseket közölt, hogy a túszok egy részét már holtan hozták ki az épületből. A főtitkár úgy vélte, az ilyen esetek kezelését a média felelősségére kellene bízni. A túszdráma utáni felmérések alapján az oroszországi polgárok 76 százaléka volt elégedett a sajtó munkájával. Újságírói magánbeszélgetések alapján is jó végezte dolgát a média, bár voltak azért hibák is. Többek szerint valóban felelőtlenség volt például annak tudatában, hogy a terroristák is nézik a televíziót, részletesen beszámolni arról, hogy egyes túszok hogyan tudtak kiszabadulni a megszállt épületből.