Megrekedtek a két éve folyó tárgyalások a közös európai szabadalmi törvényről. A nemzeti érdekek túl erősek.

Az EU tagországainak annak dacára nem sikerült megegyezniük, hogy az érintett tanács ülését megelőzően az Európai Bizottság figyelmeztetett: amennyiben a tárgyalók nem tudnak egyezségre jutni, komolyan veszélybe kerülhet az EU azon törekvése, hogy a térség 2010-ig a világ legversenyképesebb gazdasága legyen. A közösségi szabadalmi törvény megteremtené annak lehetőségét, hogy a feltalálók egyetlen, EU-szerte érvényes szabadalmi oltalomhoz jussanak ahelyett, hogy minden egyes országban külön járjanak el az ügyben. Az Európai Bizottság terveit támogatják a vállalkozások képviselői, akik érzékelték a lehetőséget, hogy a szabadalmaztatási eljárás költségeit és más adminisztrációs terheit (elsősorban az eljárások időtartamát) az egységes jogszabállyal jelentősen csökkenteni lehet. A döntést végeredményben az gátolta meg, hogy nem sikerült megegyezni: egy vagy több szabadalmi bizottság jöjjön létre. Ez látszólag hiúsági kérdés, hiszen az EU tagállamai valósággal sportot űznek abból, hogy minél több közösségi szervezet székhelyének adhassanak otthont hazájukban. Azonban, mint kiderült, most többről van szó, hiába zajlanak már két éve a tárgyalások, az előkészületek nem voltak megfelelőek, mert a vélemények még mindig fényévnyi távolságra vannak, még alapkérdésekben is.

Bár a vitázók egyetértenek az egységes szabadalmi törvény alapvető szükségességével és elveivel, a miniszterek azon a ponton akadtak el, amikor dönteniük kellett volna, hogy egyetlen egységes vagy több nemzeti szabadalmi központot hozzanak létre. A bizottság Luxembourgban állítana fel egyetlen központot, ám Németország és Franciaország megőrizné saját országos intézményeit. Ezzel szemben a kisebb tagországok (mint például Görögország, Portugália, de még Olaszország is) úgy vélik, amennyiben elvesztik saját döntési jogukat, vállalataik hátrányos helyzetbe kerülnének a franciákkal és németekkel szemben. – Egy teljesen decentralizált rendszer kialakítása hátrányokkal is járna, vélte a tanács ülését megelőzően Jonathan Todd, a belföldi piacokért felelős bizottság szóvivője. Az egységes szabadalmi jogrendszert használó cégek ugyanis kénytelenek vállalni a kockázatot, hogy egyidőben 25 ország bíróságain indíthatnak ellenük eljárást. Bár a bizottság sem várt azonnali teljes sikert, sajtóértékelések szerint a szükséges minimális előrehaladás sem történt meg a most lezárult egyeztetéseken. Mi több, a döntési joggal bíró szabadalmi intézmények kérdése még körülményesebbé vált, hiszen immár csak egyhangúlag elfogadott döntésre van lehetőség. A jelek szerint az egységes európai szabadalmi törvény ügyében a soron következő, görög EU-elnökség alatt születik majd meg a döntés.