Legkorábban tavasszal tárgyalhatja a parlament a munka világát érintő – a jogharmonizációval kapcsolatos – módosításokat. A korrigált munka törvénykönyvébe az a szabály is bekerülhet, hogy elnevezése ellenére munkaviszonynak kell tekinteni a színlelt szerződést, ha az munkaviszonyt leplez.
Egyre valószínűbb, hogy az idén már nem tárgyalja az Országgyűlés a munka törvénykönyvének (Mtk.) újabb módosítását. A tavaszi ülésszak alatt azonban minden bizonnyal megvitatják az egyebek közt a színlelt szerződések kiszűrésével, valamint a jogharmonizációval kapcsolatos passzusokat. Az Mtk.-ban lefektetett védelmi szabályok – mint például a szabadság kiadása vagy az indokolt felmondás – nem vonatkoznak a színlelt vállalkozás keretében foglalkoztatott munkavállalókra – emlékeztetett Kiss Péter munkaügyi miniszter.
Hogy az ilyen esetek kiszűrhetők legyenek, az Mtk. a következő bekezdéssel egészül ki: elnevezése ellenére munkaszerződésnek kell tekinteni, azaz munkaszerződéssé kell minősíteni a felek megállapodását, ha tényleges munkavégzésre utaló jelek – mint például rendelkezésre állási kötelezettség – fedezhetők fel. Ennek vizsgálata továbbra is a munkaügyi felügyelőség dolga, mely – az Mtk. módosításából fakadóan – adott esetben könynyebben be tudja bizonyítani, hogy munkaviszonyt leplez a színlelt szerződés.
A határozott ideig tartó munkavégzéssel kapcsolatos irányelv szerint a nemzeti jogban rögzíteni kell az ilyen munkaviszony meghosszabbításának eseteit, és biztosítani kell a határozott és határozatlan időre szóló jogviszonyok közötti átjárhatóságot. Emiatt szükséges az Mtk. vonatkozó rendelkezéseinek kiegészítése, amelynek során a határozott idejű munkaszerződés meghoszszabbításához megkívánt jogos munkáltatói érdekeket is rögzítik. A részmunkaidős foglalkoztatás elterjesztése érdekében az Mtk. biztosítani fogja az átjárhatóságot a részmunkaidős és a teljes munkaidős foglalkoztatás között. Az irányelv a tagállamok kötelezettségévé teszi azt, hogy a szociális partnerekkel lefolytatott konzultáció keretében számolják fel a részmunkaidős foglalkoztatás jogi, illetve közigazgatási akadályait.
A közúti, légi vagy belvízi személyszállítást vagy árufuvarozást végző vállalkozás által alkalmazott, úgynevezett “utazó munkavállalókra” vonatkozóan egy uniós irányelv kimondja: e munkavállalói körben nem kell alkalmazni a direktíva napi és heti pihenőidőre, a munkaközi szünetre és az éjszakai munkára vonatkozó rendelkezéseit. Voltaképpen ez vonatkozik a menetrendszerű városi tömegközlekedésben az utasok szállításáért felelős munkavállalókra és a vasúti szállításban dolgozókra is. A magyar munkajogi szabályok alapvetően megfelelnek ennek az irányelvnek, de ezen a területen is várható módosítás.
