Az 1978-ban, a Watergate-botrány következtében létrehozott titkos Külföldi Hírszerzést Felügyelő Fellebbviteli Bíróság meghozta létrejötte utáni első határozatát, amellyel felülbírálta a szintén titokban működő Külföldi Hírszerzést Felügyelő Bíróság májusi ítéletét, amely elutasította az USA kormányzatának azon törekvéseit, hogy kiterjeszthesse belső hírszerzési hatáskörét, elsősorban az elektronikus megfigyelést, az internet figyelését és a billentyűhasználat naplózását.
Az első fokú döntés felülbírálása nagy győzelem a bűnüldözőknek, annál nagyobbak az aggodalmai a polgári szabadságjogokat védő szervezeteknek – hiszen a hatósági jogkörök kiterjesztése csorbítja a szabadságjogokat. A fellebbviteli döntés lényegében elhárít minden akadályt a szövetségi bűnüldöző szervezetek megfigyelést végző munkatársainak tevékenysége elől, nyugodtan lehallgathatják a telefonbeszélgetéseket, elolvashatják az e-maileket és titkos – virtuális – házkutatásokat tarthatnak. Az Amerikai Polgárjogi Unió (ACLU) fontolgatja, hogy a Legfelső Bírósághoz fordul, eljárásjogi szempontból azonban ezt csak a kormány teheti meg. John Ashcroft igazságügyi miniszter (és legfőbb ügyész) máris rendelkezett egy számítógépes rendszer telepítéséről, amelyen a terepen működő ügynökök valós időben kérhetik megfigyelési akciók jóváhagyását az FBI központjától és az igazságügyi minisztériumtól.
