Az EU továbbra is irreálisnak tekinti a 2004-es csatlakozásra készülő tagjelölteknek azt az igényét, hogy a közvetlen mezőgazdasági támogatások bevezetésének átmeneti időszaka ne terjedjen túl a 2006 végéig tartó jelenlegi költségvetési perióduson.
A magyar földművelésügyi miniszter, Németh Imre Franz Fischler agrárbiztossal és Eneko Landaburuval, az Európai Bizottság bővítési főigazgatójával folytatott megbeszéléseket a csatlakozási tárgyalások mezőgazdasági fejezetének nyitott kérdéseiről. Mint a találkozók után újságíróknak elmondta, tudomásul kellett vennie, hogy az átmenet tekintetében az unió nem tesz különbséget a tíz ország között. Utóbbiak azonban a múlt héten Varsóban tartott kormányfői szintű találkozójukon megegyeztek abban, hogy e téren is közös álláspontot képviselnek, és igyekeznek javítani az unió által ajánlott feltételeken – fűzte hozzá.
Az EU soros dán elnöksége a tervek szerint jövő kedden terjeszti elő azt az átfogó javaslatcsomagot, amely a tárgyalások finise előtti utolsó ajánlat lesz minden tagjelölt számára. A miniszter csütörtöki megbeszéléseinek az volt a célja, hogy ezt megelőzően még egyszer kifejtse a magyar érveket és azokat a szakmai szempontokat, amelyek túlmutatnak az unió által eddig figyelembe vett pénzügyi-költségvetési megfontolásokon. Németh Imre elmondta, hogy Magyarországon a mezőgazdaság az utóbbi tíz év fejleményei miatt sajátos helyzetben van, és ebből nagyon komoly feszültségek adódnak. Az ebben az időszakban folytatott következetlen agrárpolitika ugyanis a termelés csökkenésével járt, és ennek az árát a csatlakozás utáni években kell megfizetni, mert az unió nem hajlandó majdani fogyasztási szintekhez mérni a termékkvótákat és bázismennyiségeket.
A miniszter szerint mindamellett bizonyos fokig lehet javítani a helyzeten, mert uniós részről sem kezelik mereven a korábban megadott bázisidőszakokat, és néhány termék esetében kedvezőbb, ha az elmúlt éveket veszik figyelembe. A gabonaszektort illetően például közeledtek a nézetek, és jó esély van arra, hogy ebben viszonylag könnyen megállapodás születik – mondta Németh Imre. Ezzel szemben a húsmarhatartásban még nagyon jelentős nézeteltérések vannak. “Nem tudjuk elfogadni azt a számítási módszert, amelyet az EU e tekintetben alkalmaz” – jelentette ki a miniszter. Szerinte a helyzet rendkívül torz, mert a magyar húsmarhatartók alig jutnak támogatáshoz, míg az EU-ban ez az egyik legnagyobb mértékben támogatott termék. Emiatt Magyarországon nagyon fiatal korban értékesítik a bikaborjakat, és 9 hónapos korukban, amikortól a támogatások szempontjából számba veszik őket, már külföldi piacokon vannak.
Ez a probléma kapcsolódik a tejkvóták ugyancsak élénken vitatott kérdéséhez. Magyarországon ugyanis a kisebb tejtermelők egy része számára reális megélhetési alternatívát jelentene, ha átállhatnának a húsmarhatartásra. Így ha csökkenne a Magyarországnak járó tejkvóta, a húsmarhatartás tekintetében szeretnénk többletet elérni – közölte a miniszter, aki a mostani tárgyalásokon kompromisszumos ajánlatot is tett ezzel kapcsolatban. Ennek ellenére az álláspontok között még rendkívül nagy a távolság. Tárgyalásain egyértelműen azt a törekvést érzékelte az unió részéről, hogy a bővítés után ne keletkezzen terméktöbblet. A tizenötök ezért nem hajlandók hozzájárulni semmi olyan támogatási formához vagy többletigényhez, ami esetleg piaci zavarokat okozhat.
Magyar részről mindezzel együtt is látnak lehetőséget arra, hogy az október végi brüsszeli EU-csúcson a mezőgazdasági fejezettel kapcsolatban szentesített közös álláspont pozitív irányban mozduljon el, bár a miniszter elismerte, hogy ennek lehetséges mértéke rendkívül korlátozottnak tűnik. Az uniós tárgyalópartnerek a csütörtöki megbeszéléseken is világossá tették, hogy a költségvetési keretek nagyon szűkre szabják a mozgásteret. Kedvezően reagáltak viszont arra a magyar igényre, hogy az uniós támogatások majdani szintje és azok elvileg járó 100 százalékos értéke közötti különbség 50 százalékát a nemzeti költségvetésből lehessen fedezni.
