Jogerősen elutasította a Fővárosi Bíróság csütörtökön azt a keresetet, melyben felperesként több magánszemély azt kérte: állapítsák meg, hogy zsidóságot érintő kijelentéseivel emberi méltósághoz fűződő alkotmányos alapjogokat sértett Csurka István, a MIÉP elnöke, ifjabb Hegedűs Loránt és Bognár László alelnökök, valamint Franka Tibor újságíró.
A perben eljáró bíróságok egybehangzóan törvényi hiányosságokkal magyarázták a kereset elutasítását és úgy vélték: a jogalkotásra vár a probléma megoldása. A csütörtökön kihirdetett jogerős ítélet szóbeli indoklása szerint a polgári törvénykönyv ebben a körben csak személyes jogérvényesítést enged meg, magánszemélyek nem kérhetik egy közösség nevében személyiségi jogok védelmét. A törvény azt tartalmazza, hogy személyhez fűződő jogokat csak személyesen lehet érvényesíteni. A törvény ez alól kivételt csak a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen, az ismeretlen helyen tartózkodó, illetve az elhunyt személy esetében tesz.
- Itt még csak nem is jogszabályok közti ellentmondásról van szó, ami indokolttá tehetné az Alkotmánybírósághoz fordulást, hanem jogalkotási hiányról. Ezt pedig jogalkalmazó nem orvosolhatja – mutatott rá a Fővárosi Bíróság tanácselnöke a jogerős ítélet szóbeli indoklásakor. Ez év májusában első fokon a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) is elutasította a keresetet. A PKKB is kiemelte, hogy az ilyen jellegű perek jogalkotási feladatokat vetnek fel. A konkrét ügyben a PKKB eljárásjogi okból, a felperesek kereshetőségi jogának hiánya miatt utasította a keresetet. Ugyanis a bíróság szerint nem volt megállapítható, hogy a felperesek közvetlenül érintettek a vitatott nyilatkozatok által.
Az összesen 42 felperes jogi képviselője az MTI érdeklődésére csütörtökön úgy nyilatkozott: valószínűsíti, hogy rendkívüli perorvoslattal a Legfelsőbb Bíróság elé viszik a precedensértékű ügyet, bár erről a végső döntést megbízói hozzák majd meg az írásba foglalt ítélet indoklásának ismeretében. A felperesek ügyvédje megjegyezte: a bíróságok szűkítően értelmezik a polgári törvénykönyvet. Álláspontja szerint a hatályos jogszabályok alapján is elmarasztalhatók az alperesek személyiségi jogi jogsértés miatt. A keresetben kifogásolt írások egyike ifjabb Hegedűs Lorántnak a párt XIV. kerületi Ébresztő című lapjában tavaly közölt Keresztyén Magyar Állam című cikke, mely többek között azt tartalmazza, hogy “… a galíciai jöttmentek hada … nácikat is nem egyszer megszégyenítő fasiszta módszerekkel a Jordán partja mellől, hát jönnek megint a Duna partjára, hol internacionalistán, hol nemzetieskedve, hol kozmopolitán még egyet rúgni a magyarba … Rekeszd ki őket! mert ha nem teszed meg, ők teszik meg veled!”
Csurka Istvánt az ifjabb Hegedűs Lorántot védelmező írása miatt perelték be. Bognár Lászlót pedig egy tavalyi sajtótájékoztatója miatt, ahol annak kapcsán, hogy a Ferencváros labdarúgó csapata döntően a Fotex Rt. tulajdonába került, az alelnök többek között úgy fogalmazott: “miután a mindenkor a tehetős pesti zsidó polgársághoz kapcsolt MTK-t … az úgynevezett reformkommunizmus és SZDSZ-liberalizmus által létrehozott és több szálon tulajdonolt Fotex Rt. birtokolja, a Fradi népe be van csapva”. Franka Tibort egy budakalászi lakossági fórumon elhangzott szavai miatt vonták perbe. A Fővárosi Bíróságon egyébként december 5-én kezdődik az a büntetőper, amelyben az ügyészség vádat emelt ifjabb Hegedűs Loránt ellen közösség elleni izgatás miatt éppen az Ébresztő című lapban megjelent és a polgári perben is kifogásolt cikk nyomán.
