2007-től csak a magyarok használhatják a tokaji márkanevet
A tokaj-hegyaljai szőlő- és bortermelők nagy örömmel fogadták azt a brüsszeli kinyilatkoztatást, mely szerint csak a történelmi Tokaj-Hegyalja borvidékén termelt és érlelt nemes borok használhatják 2007-től a tokaji márkanevet.
Jarencsni János, a Tokaj-hegyaljai Borvidék Hegyközségi Tanácsának titkára elmondta: “Magyarország évek óta a kizárólagos név birtoklásáért Franciaországgal, Olaszországgal és Szlovákiával harcol, ugyanis Tokaji néven ezekben az országokban is forgalomba hoznak borokat.”
A hét elején Brüsszelben ismét napirendre került tokaji névhasználat uniós szabályok szerinti indoklása kifejti, hogy a földrajzi eredetvédelem azt az országot illeti, ahol a termőhely található.
A hegyközségi tanács titkára kifejtette: a kizárólagos magyarországi névhasználatról 1993-ban már született megállapodás Magyarország és az EU között, azonban mostanáig ennek végrehajtása nem került napirendre. Hozzátette: a hegyaljai boros-gazdák is folyamatosan szorgalmazták, hogy Tokaji néven csak Hegyalján termett szőlőből, az itteni pincékben érlelt nemes borokat lehessen forgalomba hozni.
Amennyiben öt esztendő múlva valóban érvénybe lép ez a szabály, véget ér az a korszak, amikor a fogyasztókat megtévesztő módon ilyen márkanévvel teljesen más jellegű, más országokban készült borok is a polcokra kerülhetnek a világ borpiacain.
Kiss László, a sátoraljaújhelyi központú Tokaj Kereskedőház Rt. vezérigazgatója – aki szintén jelentős lépésnek nevezte az uniós kinyilatkoztatást – úgy vélte, hogy a borvidéken rövid időn belül ki kell dolgozni és működtetni egy márka- és érdekvédelmi rendszert, ami már a jövő év elején megszülethet.
A francia érdekeltségű Tokaj Hétszőlő Rt. vezérigazgatója, Kovács Tibor szerint sem engedhető meg, hogy bármilyen bizonytalanságot is érezzen a vásárló egy olyan nemes és drága bornál, mint például a tokaji aszú.
