Megfigyelési ügy: a Legfelsőbb Bíróság szerint nem perelhető az Országgyűlés

2002.11.28. MTI

Az Országgyűlés ellen nem indítható per - mondta ki az alsóbb fokú bíróságokkal ellentétben a Legfelsőbb Bíróság (LB) szerdán kihirdetett felülvizsgálati döntésében, amely Faragó Lajos magánnyomozónak az úgynevezett megfigyelési ügy kapcsán jó hírnév megsértése miatt a parlament ellen indított személyiségi jogi perében született.

A felperes azt fontolgatja, hogy az Alkotmánybírósághoz, illetve a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordul az ügyben. Álláspontja szerint tarthatatlan, hogy az Országgyűlés felelőssége még csak nem is vizsgálható bírósági úton személyiségi jogi jogsértés kapcsán.

- Az alkotmány és a nemzetközi egyezmények is az alapvető jogok között biztosítják a bírósághoz forduláshoz jogát személyiségi jogi jogsértés esetén. Az Alkotmánybíróság pedig több határozatában kimondta, hogy egyedi államhatalmi döntéssel szemben biztosítani kell a jogorvoslati jogot - érvelt az eljárás során a magánnyomozó ügyvédje.

Az úgynevezett megfigyelési ügy 1998 augusztusában pattant ki Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése nyomán, mely szerint a Horn-kormány idején közpénzekből törvénytelen és titkos adatgyűjtés folyt fideszes politikusok ellen.

Faragó Lajos azért perelte be a Házat, mert megítélése szerint sértette jó hírnevét az a megfigyelési bizottság jelentésén alapuló országgyűlési határozat, hogy törvénysértő módon a magánnyomozóra vonatkozó jogszabályok megszegésével járt el az ügyben.

A megfigyelési ügyben ügyészségi vizsgálat is folyt, mely nem állapított meg törvénysértést Faragó Lajos tevékenysége kapcsán.

A magánnyomozó a polgári perben azt kérte a bíróságtól, mondja ki, hogy az Országgyűlés jogsértést követett el, amikor valótlan állításokkal megsértette jó hírnevét.

Továbbá a bíróság kötelezze nyilvános elégtétel adására a Házat.

Az Országgyűlés jogi képviselője a perben mindvégig azzal érvelt, hogy a Ház nem jogi személy, csupán az Országgyűlés hivatala az. Így ebben az eljárásban az Országgyűlés nem perelhető. Az alperes szerint e kérdésben fél évtizede töretlen a bírósági gyakorlat.

Az első fokon eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság tavaly azzal utasította el a magánnyomozó keresetét, hogy a bíróság nem vizsgálhatja felül egy parlamenti bizottság jelentését, amely politikai állásfoglalásnak, jogi véleménynek tekinthető.

Ugyanakkor az elsőfokú bíróság leszögezte azt is, hogy általában az országgyűlési bizottságok munkája kapcsán lehet vizsgálni az esetleges személyiségi jogi jogsértést. Az Országgyűlés ilyen ügyben perelhető, hiszen ezt kívánja meg a jogbiztonság alkotmányos elve, ellenkező esetben pedig jogi felelőtlenség keletkezhetne.

A másod fokon eljáró Fővárosi Bíróság tavalyi jogerős ítéletében szintén kimondta, hogy perelhető az Országgyűlés, mi több a konkrét ügyben azt is megállapította a bíróság, hogy a kifogásolt bizottsági jelentés nem véleményt, hanem kifejezetten tényállítást tartalmaz.

A Fővárosi Bíróság szerint azért kellett elutasítani a keresetet, mert a bizottsági jelentést elfogadó országgyűlési határozat közjogi aktus, amely már csak a hatalmi ágak elválasztásának elvéből következően sem támadható bírósági úton.

A Legfelsőbb Bíróság szerdán kihirdetett végzésében hatályon kívül helyezte a korábbi bírósági döntéseket, és megszüntette a pert azzal, hogy az Országgyűlésnek nincs jogképessége, ellene egyáltalán nem is indítható per. A törvény szerint perbeli fél csak az lehet, akit jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek. Az Országgyűlés azonban nem ilyen.

A Legfelsőbb Bíróság szóbeli indoklása szerint nem szerencsés az Országgyűlés jelenlegi sajátos jogi helyzete, ami valóban súlyos jogértelmezési kérdésekre adhat okot.

A mostanihoz hasonló esetek elkerülése érdekében a Legfelsőbb Bíróság szerint kívánatos lenne, ha a jogalkotó törvényben szabályozná a közjogi intézmények, például az Országgyűlés, a kormány jogi helyzetét.

A perben egyébként egyetlen bíróság sem jutott el a tényállás vizsgálatáig, hogy tudniillik megfelel-e a valóságnak a megfigyelési bizottság ominózus jelentése.