Új per lesz a másfél milliárdos Herzog-örökségért

2002.11.29. Korridor/MTI

Az amerikai felperes tíz képet szeretne megkapni a Szépművészeti Múzeumtól és a Magyar Nemzeti Galériától

A Legfelsőbb Bíróság (LB) hatályon kívül helyezte a Herzog-perben hozott elsőfokú ítéletet, és új per lefolytatására kötelezte az első fokon eljáró Fővárosi Bíróságot. Az LB a végzést pénteken hirdette ki; a döntés ellen fellebbezni nem lehet.

Az LB indokolásában elhangzottak szerint a Fővárosi Bíróság megalapozatlan döntést hozott és eljárási szabályt is sértett a felperes tulajdonosi mivoltának megállapításában. Egyetért azonban a Fővárosi Bíróság jogi álláspontjával, miszerint a felperes jogi úton kérhette tulajdonjogának megállapítását a magyar állam tulajdonjogszerzésének nemlegessége mellett; az LB egyetértett azzal a felperesi állásponttal, hogy a kereset elbírálására a magyar bíróságnak joghatósága van.

A Legfelsőbb Bíróság a végzésben rámutatott arra, hogy a felperes nem terjesztett elő kárpótlásra való igényt, ugyanakkor a párizsi békeszerződés 27-ik cikkében foglalt állami kötelezettségvállalás teljesítése elvileg a per tárgyát képező festmények közül csak négy alkotás esetében merülhet fel. Ezek a festmények ugyanis nem kerültek ki az állam rendelkezési jogköréből a második világháború idején Szentgotthárdra menekített, s onnan 1945-ben történt visszaszállításuk után.

Az LB osztja ugyan a Fővárosi Bíróságnak a per jellegével kapcsolatban kialakított álláspontját, de nem találta kétséget kizáróan igazoltnak, hogy a felperesnek - az állammal szembeni - el nem évülő tulajdonjogi igényét perjogi ok akadályozná, vagy kizárná. Az LB utalt arra, hogy a rendkívül értékes gyűjteményt alapító Herzog Mór Lipót - és felesége - halála után a gyűjteményt három gyermeke örökölte, ám a hagyaték felosztására vonatkozóan semmilyen értékelhető adat, bizonyíték, végrendelet vagy végzés nem áll a bíróság rendelkezésére.

Az LB álláspontja szerint az újabb elsőfokú per lehetőséget teremt arra, hogy Herzog Mór Lipót másik két gyermekének leszármazottai is bekapcsolódjanak a jogi eljárásba, amellett, hogy az LB nem vitatja a felperes perbeli részbeni legitimációját. Az LB egyetértett a Fővárosi Bíróságnak azon állásfoglalásával is: az alperesek nem bizonyították kétséget kizáróan, hogy a perben igényelt festmények jogszabályszerűen kerültek elkobzásra, illetve "állami tulajdonba".

Az LB osztotta a felperes azon aggályát, amelyet az Igazságügyi Minisztérium megkeresése - illetve annak a külügyi tárcához való továbbítása - kapcsán fogalmazott meg; a két véleményezést, amelyet a minisztériumok a nemzetközi szerződésekről alkottak, az LB nem tette a per tárgyává, nem vette figyelembe a végzés meghozatalakor.

A felperes - az Amerikai Egyesült Államokban élő Martha Nierenberg - ügyvédjét, Varga Tamást meglepte a döntés, de mint mondta nem adják fel az ügyet. Martha Nierenberg amerikai-magyar állampolgár Herzog Mór Lipót örököseként 1999 októberében indított polgári pert a magyar állam, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria ellen.

A Fővárosi Bíróság tavaly októberben hirdetett első fokon ítéletet, és a nem jogerős határozatban akkor tíz képet az örökösnek ítélt meg. A művek: Anthonis van Dyck: Lotaringiai Margit hercegnő képmása; Lucas Cranach: Az angyal híradása a pásztorokhoz költözött Joachimnak; Barthel Bruyn: Petrus von Clapis jogtudós arcképe; Alonso Cano: Don Balthasar Carlos infáns arcképe; Gustave Courbet: A neuchateli tó és a nyoni kastély téli látképe, El Greco: Szent család, Fiorentino: Mária gyermekével, Brocky Károly: Alvó bacchánsnő és Munkácsy Mihály: Délutáni látogatás című festménye, illetve Műteremben című vázlata.