Háromféle vagyoni biztosítékkal: bankgaranciával, a biztosítóintézetnél megkötött biztosítási szerződéssel és a pénzbeli letéttel kívánja a Gazdasági Minisztérium garantálni az utasok biztonságát. Legalábbis ez szerepel a tárca legutóbbi, az utazási irodák tevékenységét szabályozó kormányrendelet módosítását célzó javaslatában. A Világgazdaság birtokában lévő dokumentum szerint a biztosíték 12 hónapra szólna, s ez az időtartam minden év november 1-jétől a következő év október 31-éig tartana. Ennek az időszaknak a tervezett nettó árbevétele lenne a biztosíték alapja.
Ha egy utazási vállalkozás programjainak lebonyolításához különrepülőgépet
- chartergépet — bérel vagy olyan garantált szerződéseket köt külföldi partnereivel, amelyek szerint a lekötött szolgáltatások nem mondhatók le és így időszakonként fizetési kötelezettsége van az utazási vállalkozásnak, akkor — a nagy kockázat miatt — a nettó árbevétel 25 százaléka lenne a biztosíték alapja. A nem garantált megállapodásoknál — amelyek esetében például a külföldi szállodai férőhelyek meghatározott időn belül fizetési kötelezettség nélkül lemondhatók — s nem charterutak esetében a biztosíték alapja 12 százalék lenne.
A GM elemzése szerint az utóbbi időben megszaporodott azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyek fix fizetési kötelezettséget vállalnak. Ezeknél a cégeknél van különösen nagy szükség a vagyoni biztosítékra, mivel garantált szerződéssel nagy árualapot kötnek le, és általában charterjáratokat is indítanak láncszerűen
- ez nagy kockázatot jelent. A lemondási lehetőséggel vásároló kiskereskedők viszont időben lemondhatják megrendelésüket, így kockázatuk minimális. E javaslat elfogadása esetén a biztosítótársaságoknak 600 millió–1 milliárd forint közötti díjbevételük várható.
A GM úgy látja, e módosítás az utasoknak kifejezetten előnyös lenne, hiszen el lehetne kerülni azokat a problémákat, amelyek miatt korábban a külföldön rekedt utasok hazaszállítása, a részvétel díjának, illetve az előlegnek a visszafizetése eddig nem történhetett meg teljeskörűen. A kormányrendelet ilyen irányú módosításától a partnereknek is megnőne a magyar cégek iránti bizalma
- vélik a GM-ben.
A Magyar Utazási Irodák Szövetsége szerint a biztosíték alapjául meghatározott 25 százalék indokolatlan terheket róna az érintett utazási vállalkozásokra, hiszen költségeik hozzávetőlegesen tízszeresükre emelkednének. A cégektől a MUISZ-hoz érkezett vélemények szerint e tehernövekedés számos utazási irodánál a gazdasági helyzet megrendülését is eredményezheti. Így e szabályozás a szándékokkal ellentétes hatást érhet el. Ezért a MUISZ azt javasolja, hogy differenciált legyen a biztosíték százalékos kulcsának meghatározása. Mivel egy-egy cég köt mind garanciális, mind nem garanciális szerződéseket, célszerű lenne a cégeknél az értékesítés tervezett nettó árbevételén belül megnézni, hogy ennek mekkora hányada származna egyik, illetve másik fajta szerződésből. Ennek megfelelően
- arányosan — kellene a 25, illetve a 12 százalékos kulcsot kiróni. A repülőgépes utaztatásnál is különbséget kellene tenni a charteres és a menetrend szerinti között.
A MUISZ szeretné elérni azt is, hogy a rendelet ez év november 1-jétől lépjen hatályba. A GM által tervezett három hónapos átfutási időt kevésnek tartják. Az idei szezonra szóló katalógusaik
- árakkal — ugyanis már megjelentek, s így a rendeletmódosítás miatt keletkező többletköltségeiket nem tudnák áraikban érvényesíteni.
