Egy délelőtt alatt lezavarta a parlament az úgynevezett pénzügyi törvénycsomag általános vitáját, amely összesen 12 jogszabály módosítását tartalmazza. A Pénzügyminisztérium (PM) nem kapkodta el a vitát, miután a tervezett kezdés időpontjában sem a miniszter, sem az államtitkár nem tartózkodott az ülésteremben, emiatt csak 15 perces szünet után kezdődhetett el a munka.

A módosító csomagot az emberi jogi bizottság egyáltalán nem találta általános vitára alkalmasnak, s más bizottságok ellenzéki képviselői is számtalan kifogást fogalmaztak meg. Több honatya nehezményezte, hogy a kormány egy füst alatt több mint tíz törvényt kíván módosítani, ami szerintük ellentétes az Alkotmánybíróság azon határozatával, hogy “csomagtörvényt” csak kivételes esetben lehet az Országgyűlés elé terjeszteni. Mindemellett időszerűnek tartották volna a reprezentációs költségek elszámolási szabályainak a módosítását, ami ez idáig nem került a parlament elé.

Elsősorban az európai uniós jogharmonizációval és a közelmúltban az értékpapírpiacon lezajlott eseményekkel indokolta a pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatba foglalt változtatásokat Varga Mihály pénzügyminiszter. A támogatási rendszer átalakításának részeként módosulnak a társasági, valamint a helyi adózásról szóló jogszabályok. A jelenleg érvényben lévő kedvezmények az uniós csatlakozással egyidejűleg, bizonyos esetekben pár éves moratórium után szűnnek meg (Népszava március 29.). A magyar gazdaságnak azonban a teljes jogú tagság idején is szüksége lesz a befektetőkre, beleértve a külföldi tőkéseket is, ezért az uniós normáknak megfelelően továbbra is adókedvezményekkel kívánja támogatni a fejlesztéseket – hangsúlyozta Varga.

A módosítások közül kizárólag a nyilvános részvénytársaságban történő tulajdonszerzés szabályozásával értettek egyet többé-kevésbé az ellenzéki politikusok. A pénzügyminiszter az elmúlt időszakban lezajlott vállalatfelvásárlásokkal magyarázta az értékpapírtörvény, illetve a felügyelet rendelkezésére álló eszközrendszer felülvizsgálatát. A jogszabály meghatározná a nyilvánosan működő részvénytársaságokban történő befolyásszerzést, illetve a befolyás mértékének számítási módját. A jövőben már az ötszázaléknyi részesedés megszerzését is be kellene jelenteni a felügyeletnél. Mindemellett a 33 százalékot meghaladó mértékű befolyásszerzéshez előzetesen – a felügyelet által jóváhagyott -nyilvános vételi ajánlatot kell tenni.

Az ellenzék erősen bírálta a kormányt amiatt is, hogy úgy határozza meg az adózás rendjéről szóló törvény módosításában a diákhitel-törlesztés és -beszedés szabályait, hogy a Diákhitel Központ létrehozásáról szóló jogszabály még meg sem született. A kormánypárti képviselők ellenben üdvözölték azt a rendelkezést, hogy az adóhatóság hajtaná be a tartozásokat.