Görögország 2003 első felében az Európai Unió elnökeként öt fő irányra készül összpontosítani a közös tevékenységet, és meg akarja mutatni, hogy a féléves tagállami elnökségek egymást váltó rendszere egyáltalán nem olyan elavult, mint egyesek állítják.
Jeórjiosz Papandreu görög külügyminiszter szerdán sajtóértekezleten ismertette Brüsszelben a görög elnökség programját. Ennek fő irányai: a Koppenhágában elhatározott bővítés valóra váltása, az EU versenyképessége fokozásáról a lisszaboni csúcson kidolgozott program lendületes folytatása, a bevándorlási kérdések átfogó kezelése, az EU jövőjének kérdései, végül az EU kapcsolatainak alakítása a külvilággal.
Görögország ünnepélyes körülmények között az Akropoliszon akarja megrendezni a tíz tagjelölt országgal, köztük Magyarországgal a csatlakozási szerződés aláírását tavasszal – mondta Papandreu. Utána a tíz ország parlamenti képviselői már megjelennek megfigyelőként az Európai Parlamentben, s folytatódnak a tárgyalások Bulgáriával és Romániával.
Papandreu kiemelte az öt irány közül a bevándorlást. Mint mondta, ha az EU államai nem tudják mielőbb szabályozott keretek közé szorítani a bevándorlást, és folytatódik az ellenőrizetlen illegális beözönlés, az még a demokráciát is alááshatja Európában. Görögország egyébként abból indul ki, hogy az európai országoknak öregedő népességük és versenyképességük megőrzése miatt szükségük van jól átgondolt bevándorlásra, amely a mostani bővítéssel együtt erősítheti a kulturális sokszínűséget is.
Papandreu úgy ítélte meg, hogy még most sem látható, helyreáll-e Ciprus egysége a csatlakozási szerződés aláírásáig, de a koppenhágai döntésnek megfelelően feltétlenül föl kell venni a szigetországot. A távlatokat illetően úgy vélekedett, hogy a balkáni országoknak is van európai jövőjük; Horvátország talán már a görög elnökség idején benyújtja felvételi kérelmét. Egyetértett azzal az igénnyel, hogy a nagyhatalmaknak most már ideje lenne állást foglalniuk Koszovó jövőjéről, mert a tartomány további stabilizálását hátráltatja e kérdés eldöntetlensége.
A 25 tagúra bővülő EU-nak meg kell mutatnia a keleti szomszédoknak, hogy nem erődként képzeli el jövőjét, hanem élénk, szoros és sokoldalú együttműködést épít ki velük, például szabadkereskedelmi viszonyt is – mondta a görög külügyminiszter. Az Európai Bizottság rövidesen elkészíti erre vonatkozó tervezetét. Ami az EU intézményi átalakításával foglalkozó konventet illeti, Papandreu azt mondta, hogy a görög elnökség szeretné a júniusi thesszaloniki csúcs idejére befejezni azt, hogy utána nyomban kezdődhessen a folyamat befejező állomása, a kormányközi értekezlet. Az EU bővítésének távlatairól, az egyesülő Európa határainak kijelöléséről is időszerű lenne közösen gondolkodni – vélekedett a külügyminiszter.
