Elsejétől kötelező a magyar nyelvű felirat és reklámszlogen

2003.01. 2. stop! / Népszabadság

Január elsejével életbe lépett az úgynevezett nyelvtörvény. A jogszabály kimondja, hogy az üzletekben, a médiában, a közterületeken és a tömegközlekedési eszközökön csak úgy jelenhetnek meg idegen nyelvű feliratok, ha azokat ugyanakkora méretben magyarul is feltüntetik. Mindez az árucikkeken elhelyezett címkékre, használati utasításokra is áll.

Január elsejével teljes egészében életbe lépett a gazdasági reklámok és üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről szóló törvény. Ennek lényege, hogy a hazai újságokban, rádió- és televízió-műsorokban, az óriásplakátokon, a középületeken és közterületeken, valamint a tömegközlekedési eszközökön idegen nyelvű reklámok és tájékoztató feliratok csak úgy jelenhetnek meg, ha a szöveg - ugyanakkora méretben - magyar nyelven is szerepel. Hasonlóképpen: az áruk címkéin, használati utasításain is el kell igazítani azokat is, akik csak magyarul tudnak. A tavalyi év elején elfogadott jogszabály eddig csak az újonnan nyíló üzletekre, új reklámokra volt érvényes, január elsejétől azonban már nincs kivétel. A változtatások célja a törvény indoklása szerint a magyar nyelv óvása, a magyar állampolgárok egyik alkotmányos jogának, az információs szabadság nyelvi hátterének biztosítása.jogszabály szerint a távközlés és a tömegtájékoztatás területén a legutóbbi évtizedekben tapasztalható technikai fejlődés miatt "állandóan rengeteg idegen nyelvi hatás" éri a magyar nyelvet, amellyel segítség nélkül csak nehezen képes megbirkózni.

Ami a szabályozás részleteit illeti, a nemzetközi vállalkozásoknak nem kell új nevet felvenniük, illetve új nevet adniuk termékeiknek, mivel a rendelkezés nem vonatkozik a cégnevekre, a vállalkozás megjelölésére és az árujelzőkre. (Az Adidas tehát Adidas maradhat minden további értelmezés nélkül.) A jogalkotó árujelzőnek tekinti azt a védjegyet, elnevezést vagy megjelölést, amelyről valamely vállalkozás áruját vagy szolgáltatását fel szokták ismerni. Ezzel szemben: a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének osztályvezetője korábban lapunkban úgy tájékoztatott: ha például a shop, a pub vagy a citycenter kifejezésekről van szó, ezek a helyükön maradhatnak, de melléjük oda kell írni, hogy bolt, söröző, bevásárlóközpont. Ugyanakkor például a pizzéria kifejezés értelmesen nem magyarosítható. Az idegen nyelvű szlogeneket le kell fordítani magyarra. Kérdés persze, hogy a rendőrök járművein és ruházatán lévő police felirat mellé kötelezően felkerül-e, hogy rendőrség, vagy, hogy a peepshow a jövőben például kukkoldaként hirdeti-e műsorát.

A nemzetközi szabvány szerint, vagyis franchise-rendszerben működő üzletek - ilyen például a gyorséttermi hálózatok többsége - a kivételek közé tartoznak: a cégtábláikon szereplő elnevezések nemzetközileg védettnek számítanak ugyanis. Nem kell magyarul kiírni a kisebbségi nyelven megjelenített gazdasági reklámokat és feliratokat sem, legalábbis a nemzetiségi településeken. Akadnak olyan szavak, kifejezések, amelyek már meghonosodtak (ilyen például a hotel), ezekre sem terjed ki a törvény. Azzal kapcsolatosan, hogy a kifogásolt kifejezés meghonosodott-e a magyar nyelvben, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által kinevezett tanácsadó testület állásfoglalása az irányadó. Végső esetben a panaszos bírósághoz fordulhat. Az előírások betartását a médiában a megyei fogyasztóvédelmi felügyelőség kirendeltségei; az üzletek, középületek esetében a területileg illetékes jegyző; a tömegközlekedési eszközöknél pedig az illetékes közlekedési felügyelet ellenőrzi. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnek bírságolási joga van. A jegyző viszont akár 90 napra is bezárathatja az üzletet, és ha a kereskedő addig sem teszi ki a magyar feliratokat, a működési engedélyt is visszavonhatja.

  • kapcsolódó anyagok
REKLÁM