Ha a Magyarországon magánkézben tartott mintegy 300 ezer flóbert pisztolyt a tervezett fegyvertörvény engedélykötelessé tenné, annak regisztrálása, jelentős adminisztrációs apparátus létesítésével is több évet, és évente több száz millió forint költségvetési ráfordítást igényelne – mondta Keserű Béla, a Keserű Művek Fegyvergyár Kft. tulajdonos-ügyvezető igazgatója az MTI-nek.

A magyar flóbertgyártó piac 95 százalékát uraló társaság vezetője hozzáfűzte: értelmetlennek tartja a több százezer tulajdonos, illetve a gyártási szám nélküli flóbert pisztolyok összeírását, hiszen 1991 óta egyetlen emberölést sem követtek el ilyen fegyverekkel. A flóbertek legfeljebb “fegyvernek látszó tárgyak”, aki fegyvernek látszó tárggyal követ el bűncselekményt, azt úgy ítélik el, mintha fegyveresen tette volna. – Vagyis nyilvánvaló, hogy a flóbert fegyverek esetlegesen tervezett engedélyhez kötése semmiben nem javítaná a közbiztonságot – szögezte le az ügyvezető igazgató.

Keserű Béla 1988-tól, mint amatőr fegyverkonstruktőr, az országban elsőként kezdett el foglalkozni fegyverek tervezésével és gyártásával. Azóta több tucat fegyver világszabadalmát jegyezték be, és a világon elsőként állított elő sorozatlövő légfegyvert. Magyarországon először kezd flóbert fegyvereket tervezni és gyártani 1991-ben, majd az általa gyártott gáz-, riasztó fegyverek forgalmazására 1994-ben szintén elsőként kap engedélyt az országban. A Keserű Művek 1997-ben 100 alkalmazottal évi mintegy 10.000 fegyvert gyártott. Az időközben hatályba lépett reklámtörvény – amely megtiltotta a fegyverek hirdetését -, majd az Orbán kormány igazságügyi miniszterének kijelentésének hatására, miszerint minden fegyver engedélyköteles lesz, a kereslet drasztikusan csökkent a flóbert, a gáz- és riasztó pisztolyok iránt. Így a múlt évben már csak 15 alkalmazottal, évi 1-2 ezer fegyvert gyártottak, amiből 30 millió forint árbevételük származott.

Keserű Béla kiemelte: egy saját fejlesztésű gumilövedékes, önvédelmi pisztolyra egy ázsiai országból jelentős mennyiségű rendelés van kilátásban, amely éves gyártásukat és árbevételüket a többszörösére emelheti. Magyarországon a BM becslései szerint körülbelül 120 ezer engedélyköteles fegyver van, aminek legnagyobb része vadászfegyver, 20-25 ezer önvédelmi fegyver, ezen felül mintegy 25 ezer engedélyköteles riasztó- és gázpisztoly, és mintegy 8 ezer sportfegyver. A belügyminiszter a fegyvertörvényt várhatóan márciusban nyújtja be az Országgyűlésnek. A törvényt november 1-jén legkésőbb ki kell hirdetni, hogy a 180 napos türelmi idő után, Magyarország 2004. május 1-jei várható uniós csatlakozásának időpontjára hatályba léphessen.