A rendőrség várhatóan pénteken hozza nyilvánosságra döntését, miszerint engedélyezi-e vagy sem a Vér és Becsület elnevezésű, neonácinak tartott szervezetnek a Hősök terére tervezett felvonulását. Tóth András nemzetbiztonsági szolgálatokért felelős államtitkár szerint a meglévő törvények alapján is jogos a fellépés a szervezet ellen, azonban tökéletesíteni kell a jogszabályokat. Az alkotmányjogász szerint viszont mindenkinek joga van felvonulni.
Két elutasított kérelme után a Vér és Becsület nevű csoport harmadszorra is megpróbálja rendőrségi hozzájárulással megtartani tüntetését. A felvonuláson a náci birodalom katonáinak emléke előtt tisztelegnélek. A szervezet ezúttal a Hősök terén szeretne felvonulni. A csoportra december végén figyelt fel a Nemzetbiztonsági Hivatal, amikor kiderült, hogy ők szervezhették a sződligeti Fehér Karácsony nevű neonáci rendezvényt. Tóth András, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetbiztonsági szolgálatokért felelős politikai államtitkára az [origo] megkeresésére azt mondta: a Vér és Becsület megítélésénél a törvény szelleméből kell kiindulni. Emlékeztetett arra, hogy az egyesülési jogról szóló törvény kizárja, hogy ezzel a joggal visszaéljenek, bűncselekmény elkövetésére vagy mások jogainak megsértésére használják fel. A sződligeti rendezvénnyel kapcsolatban közölte: a nemzetniztonsági szolgálatok és a rendőrség előtt is ismert volt a tény, hogy rendezvényre kerül sor, ám azt illegális módszerekkel készítették elő, és csak közvetlenül az összejövetel előtt derült ki a pontos helyszín.
Tóth szerint “a jövőben olyan kontrollmechanizmusok beépítése szükséges”, amik megakadályozzák a formális joggal való visszaélést. Az államtitkár Németország példáját említette mintaként. Vagyis bár Tóth szerint a meglévő törvények alapján is jogos a fellépés, mindenképpen jogszabályi módosítást tart szükségesnek. Szikinger István alkotmányjogász ugyanakkor azt mondta az [origo]-nak, hogy a jelenlegi törvények szerint semmilyen demonstrációt nem lehet betiltani. Legfeljebb a közterület használatát lehet megtagadni, vagyis hogy ne a kért időben és helyen tartsák meg a rendezvényt. Szikinger szerint ha törvényt hoznának a jogalkotók, akkor kérdéses, ki és milyen alapon mondhatja ki, mi az, ami betiltható. Az alkotmányjogász megjegyezte, hogy ha egy szervezet mások jogait és szabadságát sérti gyűlésével, akkor a rendőrség köteles azt feloszlatni.
A Vér és Becsület eredetileg február 1-én, a Budai várban tartott volna felvonulást, hogy megemlékezzenek azokról a német és magyar katonákról, akik 1945 február 11-én hiába próbáltak kitörni a szovjet ostromgyűrűből, és életüket vesztették a csatában. Korábban neonáci csoportok többször megemlékeztek a Becsület Napjának is nevezett eseményről. 1999-ben külföldi szélsőségesek is csatlakoztak a menethez, amit véres mulatozás követett. Akkor a rendőrség vetett véget az utóbulinak, és azóta nem rendezték meg a felvonulást. Idén azonban a Vér és Becsület megpróbálta a Várban ismét megszervezni a tüntetést. A rendőrség nem adta meg azonnal az engedélyt rá, és amíg tartott a döntési folyamat, a kerületi önkormányzat egész hónapra területhasználati engedélyt adott az egész területre, hogy semmilyen rendezvényt se tarthassanak a Várban. A szervezet ezután engedélyt kért, hogy február 2-án az Andrássy úton mehessenek végig. Ezt a rendőrség azért utasította vissza, mert a demonstráció méretéhez képest aránytalanul nagy fennakadást okozott volna a közlekedésben. A Vér és Becsület most harmadszorra is megpróbál engedélyt szerezni. A rendőrség várhatóan pénteken értesíti a szervezetet döntéséről.
