A 2004. január 1-jén hatályba lépő új gáztörvény a maitól eltérő piaci alapon működő árszabályozást vezet be a lakossági végfogyasztók megfelelő árkompenzációjával – mondta Hatvani György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium energetikai helyettes államtitkára hétfőn a Műszaki Egyetemen, Budapesten.
Hozzátette: a jelenlegi kettős árrendszerben a lakosság az indokoltnál sokkal olcsóbban kapja a gázt mint az ipari fogyasztó, ám ezt az új törvény megszünteti, mivel ezt a keresztfinanszírozást az EU nem fogadja el. A helyettes államtitkár közölte: a tervek szerint 2004. január 1-jétől a gázfogyasztói piac 41 százalékát kitevő nagyipari üzemek szabadon dönthetnek, honnan veszik a fűtőanyagot. Emiatt a lakossági gázáremelés akkor meghaladhatja a 10 százalékot, amit a kormány kompenzálni fog.
Utalt arra, hogy az Európa Tanács elé 2003. első negyedévében kerül az a javaslat, ami szerint 2004. júliusától minden nem lakossági fogyasztó szabadon választhat gázszolgáltatót, míg 2007. július 1-jétől ez kiterjed a lakosságra is. Magyarországon a gázpiac nyitása hasonló forgatókönyv szerint zajlik majd, mivel a 2004 májusától várható uniós tagság miatt e szabályokat már automatikusan át kell venni. A helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy a kormány döntése szerint 2003. május 15-től átlagosan 7,5-8 százalékkal emelkedik a gáz ára, ezen belül a lakosságnak 12 százalékkal, míg a közepes nagyságú vállalkozásoknak 15 százalékkal kell többet fizetnie. Kivételt képeznek az 500 köbméter feletti nagyfogyasztók, akik változatlan áron jutnak a fűtőanyaghoz, mivel ezek eddig is piaci áron vehették meg.
Hatvani György utalt arra, hogy utoljára 2001 júliusában változott a gáz ára. Szerinte az új gáztörvény tisztességessé teszi az árszabályozást, mivel 2004. január 1-jétől a nagyfogyasztók nem fognak majd fizetni a kisebbek helyett. Hatvani György kiemelte: a magyar gázszállító kapacitás elérte határát, ezért már a következő téli időszak előtt növelni kell annak teljesítményét. Utalt arra, hogy a Mol tavaly 12,88 milliárd köbméter földgázt adott el, ám az előrejelzések szerint a fogyasztói igények folyamatos növekedése miatt öt éven belül évi 15 milliárd köbméter földgázra lesz szükség Magyarországon. Ezért 2010-ig a gázhálózaton mintegy 400-550 milliárd forint értékű fejlesztést kell végrehajtani. Ezt a Mol saját forrásból csak akkor tudja megtenni, ha a gázüzletágán nem keletkezik évente több tízmilliárd forintos veszteség – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
