Büntetőjogi szankciók bevezetését is javasolja az Európai Bizottság tegnap előterjesztett, átfogó élelmiszer-biztonsági ellenőrzési reformjavaslata. Végső esetben még az is előfordulhat, hogy börtönbüntetéssel sújtják az előírások szándékos megszegőit.

A döntés értelmében szigorítanák az előírások kikényszerítésének eszközeit. Utóbbiak közé új elemként büntetőjogi szankciókat is beemelne. Végső esetben börtönbüntetés is járhatna az uniós élelmiszer-biztonsági előírások szándékos és súlyos megsértéséért, de akár a komoly következményeket maga után vonó gondatlanságért is – ha a bizottsági javaslatot a miniszteri tanács és az Európai Parlament is elfogadja. A börtön azonban csak a legvégső eset lenne. Fő szabályként továbbra is adminisztratív szankciókat alkalmaznának, tehát a gyártó cég forgalmazási engedélyének felfüggesztését, vagy egy nem elég biztonságosnak tekintett termék piacról való kivonását.

A bizottsági reformjavaslat azonban elsősorban a hatósági (tagállami és uniós szintű) ellenőrzést érinti, új szabályokat főleg ezen hatóságok számára állapít meg, a mezőgazdasági termelőkre és az élelmiszeripari cégekre csak áttételesen vonatkozik. Különösen az unión kívüli országokból élelmiszeripari termékeket importáló cégek számíthatnak azonban a tervezett új szabályok miatt fokozottabb hatósági ellenőrzésre.

A szigorúbb kontroll persze több pénzbe is kerül, s nem kizárt, hogy ennek egy részét az élelmiszeripari cégekkel fizettetik meg. A bizottsági javaslat legalábbis a tagállamokra bízza, hogy saját hatóságaik megnövekvő forrásigényét miként elégítik ki. Leszögezi azonban, hogy ha egy tagállam ellenőrzési díjat szed az élelmiszeripari cégektől, akkor ezt csak egy sor kritérium figyelembe vételével teheti meg, és nem rakhat “túlzott terhet” a kisvállalkozásokra. Ami az uniós szintű ellenőrzést illeti, az Európai Bizottság az erre fordított büdzsét évi 3 millió euróról 16 millióra emeli – feltéve, hogy javaslatai megvalósulnak.