Két, a munka világával összefüggő törvényjavaslat általános vitáját kezdte meg kedd délelőtt az Országgyűlés.
A Munka törvénykönyve európai uniós jogharmonizációs célokat szolgáló módosítása kapcsán Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter expozéjában kiemelte: a javaslatot a szociális partnerek teljes egyetértésével terjesztette be a kormány. Jelezte, megegyeztek a munkaügyi bírság emelésében, amelynek mértéke 1996 óta változatlan, és egyetértés alakult ki a szociális partnerek és a kormány között a készenléti díj, illetve az ügyeleti díjazás mértékben is.
A javaslat kimondja, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás miatt nem érheti hátrányos megkülönböztetés a munkavállalókat. Erősödik az átjárhatóság a teljes és részmunkaidős foglalkoztatás között. A módosítás a jelenleginél szélesebb körben szabályozza a határozott idejű alkalmazás körülményeit; hozzájárul a munkaidő megszervezésére vonatkozó európai uniós követelmények érvényesítéséhez. Kiss Péter kitért arra, hogy a jogharmonizációs célokon kívül a kényszervállalkozások ügyével is foglalkozik a javaslat. Mint elhangzott, a munkaügyi ellenőrök jelenleg is minősíthetik, hogy a formailag vállalkozói, megbízási szerződések taralmailag is megfelelnek-e ennek a követelménynek, vagy valójában munkaviszonyról van szó, és a munkaadók a dolgozókra hárítják a közterheket, kivonva őket a munkajogi garanciák alól. A miniszter szólt arról, hogy a munkaügyi ellenőrök az előterjesztés szerint felléphetnek majd az irreális teljesítménykövetelmények ellen.
Õry Csaba, a Fidesz vezérszónoka kifogásolta, hogy a javaslat túllép a jogharmonizáción. Úgy vélekedett, hogy a módosításban fellelhető a pótcselekvés, illetve a rombolás szándéka. A pótcselekvésre példaként hozta fel a szakszervezeti tisztségviselők kirendelésére vonatkozó szabályt, valamint a munkaszerződések írásba foglalásánál a munkaadói felelősség kimondását. Véleménye szerint ezek a szabályok lényegében eddig is érvényesültek a Munka törvénykönyve alapján. A romboló szándék példájaként Õry Csaba az üzemi tanácsok szerepének gyengítését említette. Az SZDSZ elfogadásra ajánlotta, az MDF pedig pontosításokkal tartja támogathatónak az előterjesztést. A nemzetközi vállalatoknál dolgozó magyar munkavállalók jogainak bővülését szolgálja az európai üzemi tanács létrehozásáról, a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló törvényjavaslat.
Csizmár Gábor foglalkozáspolitikai és munkaügyi államtitkár a javaslatot ismertetve azt hangsúlyozta: az európai üzemi tanács létrehozásával erősödik a munkavállalók részvétele a munkáltatói döntésekben. Mint elhangzott, a törvényjavaslat jogharmonizációs jellegű, egy 1994-es EK-irányelvre épül, és az előkészítő munkába bevonták az Országos Érdekegyeztető Tanácsot, amely egyetértett a javaslat szövegével. Simon Gábor, az MSZP vezérszónoka támogatásáról biztosította az előterjesztést. Kiemelte: a szabályozás jótékonyan hathat a hazai munkaügyi viszonyokra. Sümeghy Csaba (Fidesz) viszont kritizálta a törvényjavaslatot. Megfogalmazása szerint a kormánynak fóbiája van az üzemi tanácsokkal kapcsolatban, és a szakszervezeti klientúrát részesíti előnyben. Kijelentette: amíg nem teszik kötelezővé az üzemi tanácsok létrehozását EU-viszonylatban, addig az előterjesztés nem éri el a célját. Az SZDSZ és az MDF támogatja a törvényjavaslatot.
