Az EU új tagállamainak járó uniós állásoknak csak kétharmadát töltik be a csatlakozáskor, a további egyharmadot majd csak hétéves átmeneti idő után kapják meg – közölte tegnapi sajtótájékoztatóján Neil Kinnock, aki a brüsszeli bizottság tagjaként a testület adminisztrációs reformjáért felel.
A bizottság az eddigi bővítésektől eltérő feltételeket rögzített, és ezek alapján határozták meg a tízeket megillető állások számát. Magyarország a hét évre megállapított összesen 3441 állásból 489-re pályázhat, ezek között van egy főigazgatói poszt, amely a brüsszeli bizottsági tag után legmagasabb az adott igazgatóságon, továbbá hat igazgatói és 27 középvezetői poszt. A kvóták megállapításánál figyelembe vették az új tagállamok lakosságának számát, szavazatuk súlyát a miniszteri tanácsban, amit a nizzai szerződés rögzített, továbbá az Európai Parlamentben kapott képviselői helyek számát – mondta Kinnock.
A 3441 állásra az új tagországokból érkezők pályázhatnak, kivéve, hogy a kutatóközpontok esetében az állások betöltésének szempontjai között nem a nemzetiséget illeti az elsőbbség, s az igazgatói és középigazgatói posztoknál az új tagországok egymás kvótáira is pályázhatnak. Az átmeneti időszakot Brüsszel részben az anyagi terhekkel indokolta, de szerepet játszik az agyelszívás veszélye is, tehát nem akarnak súlyos deficitet teremteni a hazai adminisztrációkban. Természetesen az új tagországokból érkezőket is hasonló fizetési feltételek illetik meg, mint a jelenleg állásban levőket. Összesen 24 fizetési kategóriát állapítottak meg, a legmagasabb havi 15 ezer euró, a legalacsonyabb 2100 euró. Ehhez még kiegészítések járhatnak, például gyerekpótlék, házastársi pótlék; a levonások a nyugdíj-, beteg- és balesetbiztosításra, továbbá a kommunális adóra szorítkoznak.
