Az Európai Konvent után összehívandó új kormányközi konferencia csak a csatlakozási szerződésekről a tagjelölt országokban tartott népszavazások lezárultával kezdhesse meg munkáját és az új tagok csatlakozása előtt ne is érjen véget – indítványozza az a Balázs Péter magyar kormányküldött által jegyzett beadvány, amelyhez tagjelölt és tagországbeli képviselők is csatlakoztak.
A beadványt Balázs Péter integrációs államtitkár, a kormány képviselője kezdeményezte, a magyar küldöttek közül Vastagh Pál kormánypárti képviselő, póttagja, Szent-Iványi István, és Szájer József ellenzéki képviselő írta alá. A többi tagjelölt ország részéről csatlakozott hozzájuk a litván kormány képviselője, a lengyel, lett és szlovén parlament küldöttei és egy cseh parlamenti póttag. Aláírta a beadványt Alain Lamassoure is, az Európai Parlament részéről. Az aláírók hangsúlyozzák annak fontosságát, hogy az Európai Konvent döntései konszenzusos alapon szülessenek meg, és a végső alkotmánytervezet bírja a túlnyomó többség támogatását. Világos és áttekinthető eljárási módszer bevezetését javasolják, hogy a konszenzus megléte pontosan felmérhető legyen. “Növekvő érdeklődés kíséri azt, hogy a Konventben formálódó egyes ötletek és javaslatok mögött pontosan mekkora támogatás is áll” – fogalmaznak a magyar eredetű beadvány írói.
Az aláírók azt is szeretnék, ha a következő kormányközi konferencia (angol elnevezése – Intergovernmental Conference – után IGC) – amely megvitatja és várhatóan áldását adja a Konvent által elkészített alkotmánytervezetre – nem kezdődne el 2003 szeptembere előtt, vagyis azelőtt, hogy az utolsó népszavazást is megtartották az újonnan csatlakozó államokban. A kormányközi konferencia továbbá nem fejeződne be 2004 májusáig, vagyis a tagjelölt országok taggá válásáig. Az aláírók ezzel azt szeretnék biztosítani, hogy a tagjelöltek teljes jogú részvétele megkérdőjelezhetetlen legyen az új alkotmányt véglegesítő IGC-n, és a dokumentumot ne csak teljes jogú tagként írhassák alá, de a kormányközi értekezletet ne is fejezzék be a csatlakozásuk előtt.
A koppenhágai EU-csúcstalálkozó döntése egyébként azt explicite kimondja, hogy az új szerződés aláírása a bővítés után legyen Az aláírás késleltetését egyébként a 2003 második felében elnöklő olaszok is támogatják, noha az IGC-t magát még az év vége előtt le akarják zárni. A jelenlegi, görög elnökség legkésőbb júniusban döntést akar az IGC kezdésének időpontjáról. A beadvány aláíró továbbá azt szeretnék, ha a Konvent formálisan is teljes jogú küldöttként ismerné el a tíz csatlakozó állam képviselőit az Unió jövőjéről tanácskozó testületben. A jelenleg érvényes határozat szerint a tagjelöltek képviselői mindenben egyenrangúak, de nem blokkolhatnak olyan döntéseket, amelyeket a mostani tagállamok konszenzussal hoznak meg. A gyakorlatban ez nemigen jelent különbséget, hiszen a Konventben – leszámítva a munkacsoportokat – eddig még egyetlen kérdésről sem volt szavazás.
