Az orosz kulturális minisztérium a napokban fejezi be weboldalának a lostart.ru-nak fejlesztését, amely azoknak a műkincseknek a katalógusait tartalmazza, amelyek a II. világháború után egyrészt a Szovjetunióba kerültek, másrészt amelyek ugyanebben az időszakban onnan eltűntek. Oroszország ezzel a gyakorlattal kezdi el alkalmazni azt a törvényt, amelynek végleges szövegét 2000-ben fogadta el a Duma.
Mint a madridi El País beszámol róla, a katalógusok végre lehetőséget adnak az örökösöknek, hogy Oroszországban lévő értékeik visszaszerzéséről tárgyaljanak és az oroszok is segítséget kapnak azoknak a műkincseknek a felkutatásában, amelyeket orosz területről vittek el.
Jelenleg Oroszországban több mint egymillió tárgyat érint a törvény, többségükben dokumentumokat, könyveket. Alekszandr Kibovszkij – a kulturális minisztérium osztályvezetője – szerint kifejezetten művészeti tárgy kevés, mintegy 200 darab van, nagy részük inkább régészeti lelet. A törvény világosan körülírja, melyek azok a körök, amelyek visszakérhetik elveszett tulajdonukat Oroszországból. Ezek főleg a holokauszt és általában a nácizmus áldozatainak örökösei, a volt ellenállók, jótékonysági és vallási szervezetek. A nácik és szövetségeseik örökösei nem léphetnek fel jogigénnyel.
A Szovjetunió annak idején raktárakban elrejtve őrizte a hadizsákmányból származó értékes műkincseket, és csak megszűnése után láthatta a világ azokat a fantasztikus kollekciókat, amelyekről azt hitték: örökre elvesztek. Sokan ma is kételkednek abban, hogy Oroszország visszaadja ezeket tulajdonosaiknak. Kibovszkij azonban megerősítette ezt a szándékot és emlékeztetett arra, hogy egyetlen ország sem adott vissza annyit, mint Oroszország. Franciaország több mint egymillió történelmi dokumentumot kapott vissza, Belgium, Anglia és Hollandia szintén sok archív anyagot. Németország képeket és festett üvegtáblákat, a brémai múzeum 2000-ben még a rajzait is.
A szakértők szerint mégis lehet számítani arra, hogy a legértékesebb műkincsek visszaszerzése nehezebb lesz, mint a könyveké és az archív anyagoké. Amikor a honlapot hivatalosan elindítják, informálják erről az érintett kormányokat. Az egyes műveket ettől számítva 18 hónapon belül lehet visszaigényelni. A későbbi jelentkezéseket már nem veszik figyelembe és az adott műkincset véglegesen az orosz állam tulajdonának nyilvánítják – írja a lap.
