Az ÁSZ elnöke a korrupcióról

2003.02.26. MTI

Az Állami Számvevőszék elnöke szerint az ország leértékeléséhez vezethet, ha a politikai erők azon versengenek, hogy minél korruptabbnak tüntessék fel a másik oldalt.

Kovács Árpád a Heves megyei Kereskedelmi és Iparkamara szerdai gazdaságpolitikai fórumán felhívta a figyelmet arra, hogy a legnagyobb befektetések különböző minősítő és elemző intézetek által kibocsátott indexek alapján dőlnek el világszerte. - Ha egy országot gazdasági és politikai értelemben korruptnak minősítenek, akkor leértékelődik, nehezebben jut hitelhez és befektetésekhez - mutatott rá az elnök. Kovács Árpád elmondta, hogy Magyarország, amely a nemzetközi szervezetek által közölt, 100 országot tartalmazó korrupciós ranglistán egy évtizede a 28-33 helyen áll, nem korrupt ország, nem rosszabb, mint Európa bármelyik országa. - A korrupció ellenes küzdelem reménytelen csupán rendőri eszközökkel - vélekedett. A korrupciós bűncselekményeknek csak egy százalékáról szerez tudomást az igazságszolgáltatás a rendőrség tevékenysége nyomán világszerte; az ügyek 99 százalékára a politikai és a szexuális kapcsolatok felbomlása miatt derül fény. Ebben a helyzetben a megelőzésre, vagyis a korrupciós lehetőségeket csökkentő jogszabályok megalkotására és a közgondolkodás átalakulására van szükség - mutatott rá.

Kovács Árpád a továbbiakban a legnagyobb korrupciós kockázati tényezőnek a közbeszerzés rendszerét nevezte. Az ÁSZ adatai szerint a közbeszerzés nem vált még általánossá, hiányos a belső szabályozás és nem megfelelő az átláthatóság - tette hozzá. Példaként említette azt a szerinte rendszeres gyakorlatot, amelyet a következőképpen jellemzett: az idén te nyersz és engem vonsz be alvállalkozónak, jövőre pedig én, és téged bízlak meg. A másik kockázati tényezőként említette azt az évi 180 milliárd forintnyi állami pénzt, ami évente a civil szervezetekhez áramlik, a parlament, a minisztériumok, főhatóságok és egyéb állami szervek csatornáin keresztül. A támogatás felhasználásával a 60 ezer civil szervezet fele intenzív gazdálkodást, vállalkozás szerű tevékenységet folytat - fűzte hozzá. Kovács Árpád szerint szintén növeli a korrupció kockázatát az a rendszer, amelynek keretében lassan és nehézkesen kapják meg az állami támogatásokat az önkormányzatok. - Ebben a helyzetben - folytatta - az egyes projektek elvégzésével megbízott vállalkozások nyújtanak valamilyen formában hitelt az önkormányzatok számára.

  • Ne higgye valaki azt, hogy az a vállalkozó, aki valamilyen átvitt formában az önkormányzatnak hitelt nyújt, nem lesz nyertese a következő közbeszerzési pályázatnak - mondta Kovács Árpád. Végül a politikai pártok finanszírozásáról szólva hangsúlyozta: a legfontosabb kérdés, hogy a társadalom tudomásul veszi-e, a politikai struktúra fenntartása jelentős pénzbe kerül. Hangsúlyozta, hogy például az országgyűlési választásokon jóval nagyobb összeget költenek el a pártok az állam által meghatározott keretnél. Véleménye szerint, ebben a helyzetben az a kérdés: vállalja-e a társadalom, hogy ezeket az összegeket, az elszámolási technikákat átláthatóbbá teszi-e. Tudomásul veszi-e, hogy Magyarországon nem csak ideológiák szavaznak, hanem gazdaságfilozófiák mellett felálló tőkecsoportok és vállalkozói csoportok is, amelyek publikusan adnak pénzt a politikai erőknek. Amerikában ez a rendszer működik és aki többet fizet az Rómában nagykövet és aki kevesebbet az adott esetben Budapesten és ebből semmi baj nincs - mondta Kovács Árpád.
  • kapcsolódó anyagok
KORRUPCIÓ
ÁSZ - ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK