Immár a budapesti olimpia esélyeiről is szól a Budapest Sportaréna építési szerződéséről kibontakozott vita. A tegnapig üzleti titoknak minősülő dokumentum szerint ugyanis 2013 januárjáig csak olyan újabb sportcsarnok épülhetett volna a fővárosban, amelyik az ötkarikás játékokon kívül semmilyen más rendezvénynek nem adhatott volna helyet.

A sporttárca vezetése és a Budapest Sportarénát építő francia Bouygues vállalat csütörtökön eleget tett Deutsch Tamás volt sportminiszter kérésének, és nyilvánossá tette a csarnok újjáépítésére vonatkozó szerződést – írja a Népszabadság. A 2001-ben aláírt szerződés 10.3. pontja “A Minisztérium kiegészítő kötelezettségvállalása” elnevezést viseli, s a fejezet (a) pontja lényegében véve konkurenciamentes működést ígér az aréna üzemeltetőjének 2013 januárjáig. A bonyolult jogi szöveg ugyanis azt tartalmazza, hogy ha Budapesten eddig az időpontig újabb, legalább 7000 férőhelyes fedett pályás csarnok épülne, akkor a minisztérium kártérítést fizet a Budapest Sportaréna üzemeltetőjének a vetélytárs megjelenése miatt elszenvedett veszteségeiért. Igaz, a 10.3. passzus (b) pontja szerint ez a kötelezettség nem vonatkozik az olimpiai játékok megrendezése céljából épített létesítményekre, ám az ötkarikás létesítményekben sem lehet olyasmit – tehát sporteseményt sem – rendezni, ami konkurenciát támasztana az aréna számára. Jogászok szerint az előírás jóindulatú értelmezése is csak azt teszi lehetővé, hogy ezek az épületek csak az olimpia 16 napja alatt nyissák meg kapuikat.

A “titkos záradékról” szerdán Jánosi György sportminiszter számolt be, azzal, hogy ebből világossá vált: az Orbán-kormány kizárólag pártpolitikai célokat szolgált, amikor gőzerővel kampányolt az olimpia megrendezése mellett. Deutsch Tamás – tagadva, hogy létezne “titkos záradék” – a csúsztatások és valótlanságok ellenszereként a szerződés nyilvánosságra hozását tanácsolta a kabinetnek. (Deutsch egyébként levélben tudatta utódjával, hogy péntek délelőtt felkeresi a minisztériumban. Válaszul a tárca tudatta: Jánosi miniszter vidéken tartózkodik, ezért pénteki időbeosztását nem tudják egyeztetni vele.) A szerződés publikussá tett szövege azonban azt mutatja, hogy nemcsak a “záradékként” emlegetett kiegészítő kötelezettségvállalás, hanem a szerződés egésze is üzleti tikot képezett, ráadásul az erről szóló megállapodást az Aréna Üzemeltető Rt., valamint a Rendezvénycsarnok Ingatlanfejlesztő és -kezelő Rt. képviselői mellett – az Ifjúsági és Sportminisztérium nevében – Deutsch Tamás is ellátta kézjegyével. A “titkos kezelés” egyébként nem szokatlan a hasonló nagyságrendű beruházási szerződések esetében, csütörtökön azonban a francia fél hozzájárult a dokumentum nyilvánosságra hozásához, így az – a magyarra fordítás elkészültét követően – a tárca honlapján is olvasható lesz. – A Magyar Olimpiai Bizottság nem tudott erről a kitételről, nem kaptunk tájékoztatást az aréna szerződéséről – válaszolt a lapnak Schmitt Pál, a grémium elnöke, aki így csak a sajtóban megjelent hírekre támaszkodva alkothatott véleményt a vitát kirobbantó kötelezettségről.