A Miniszterelnöki Hivatalban megkezdték az előkészületeket, hogy felmérjék: mennyi idő és pénz kellene ahhoz, hogy a Néprajzi Múzeumot kiköltöztessék a kúria Kossuth Lajos téri épületéből. Ha a kormány döntése után a Legfelsőbb Bíróság visszakapja az épületet, jelentékenyen enyhülhetnek a bíróságok elhelyezési gondjai – írja a Magyar Hírlap.

Nem csak a Fővárosi Ítélőtábla kaphatna megfelelő székházat, de a Pesti Központi Kerületi Bíróság is teljes egészében birtokba veheti a Markó utca 25. szám alatti épületet. A legfőbb ügyész és a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) elnöke is úgy nyilatkozott: feltétlenül szükségesnek tartják, hogy a Legfelsőbb Bíróság (LB) kapja vissza a kúria Kossuth téri épületét. Értesülésünk szerint Lomnici Zoltán főbíró egyetértésre jutott Polt Péterrel, valamint Horváth Jenővel arról, hogy a vádhatóság és az ügyvédség is részesülne a kúriabeli irodahelyiségekből. Ennek oka, mint megtudtuk az, hogy a Legfőbb Ügyészség elődje, a Koronaügyészség szintén itt székelt, amikor az LB elődje, a Magyar Királyi Kúria a Kossuth téri palotában végezte a tevékenységét. Az ügyvédség központi irodájának itteni elhelyezése mellett pedig az szól, hogy több más nyugati országban is az igazságszolgáltatás egymástól elkülönült, de együttműködő résztvevői közös székházat tartanak fenn.

A Magyar Hírlap információi szerint a Miniszterelnöki Hivatalban megkezdték az előkészületeket, hogy felmérjék: mennyi idő és pénz kellene ahhoz, hogy a Parlamenttel szemközti igazságügyi palotából kiköltöztessék a Néprajzi Múzeumot és a Politikatörténeti Intézetet. Lomnici Zoltán főbíró fontosnak tartja a mielőbbi döntést, hiszen – mint mondta – az igazságszolgáltatás súlyos elhelyezési gondokkal küzd. Az LB elnöke szerint nem csak a Legfelsőbb Bíróság költözne a kúriába, hanem az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) hivatala is. Ez most a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) Markó utca 25. szám alatti épületében van. A 240 bírót foglalkoztató PKKB ugyanakkor nem fér el saját székházában, hanem a város különböző pontjain is tevékenykedik. A Markó utca 25-ös épület fele részét még 1957-ben vette el a bíróságtól Nezvál Ferenc akkori miniszter, hogy elhelyezze abban az igazságügyi tárcát. Az IM 1997-ben jórészt elhagyta a bíróság székházát, egyik részlege azonban bent maradt, s itt kapott helyet az OIT is.

Mihelyt a kúria Kossuth téri palotája felszabadul, s az LB abba beköltözhet, a legfőbb bírói fórum Markó utca 16. szám alatti, jelenlegi székházát elfoglalhatja a Fővárosi Ítélőtábla. A júliustól működő új bírói fórum egyelőre albérlő lesz a Legfelsőbb Bíróság épületében – munkatársainak harmada itt kap helyet -, kétharmadukat bérelt épületben helyezik el, a II. kerületi Tölgyfa utcában. A bérleti díj meghaladja az évi 250 millió forintot. A kúria 1896-ban átadott palotájából 1951-ben lakoltatták ki Justitiát, a Markó utca 16-ot pedig, amely 1921-től az Igazságügyi Minisztérium székháza volt, 1945 után kapta meg a belügyi, majd a Nehézipari Minisztérium és a Bányaműszaki Főfelügyelőség. A Markó utca 25. szám alatti bírósági épület Szalay utcai szárnyát a forradalmi események megtorlása előtt kobozták el az IM javára.