Csak a népszavazás után, de rendes parlamenti menetrend szerint hatalmazhatja fel a képviselőház a miniszterelnököt, a külügyminisztert és a főtárgyalót a csatlakozási szerződés aláírására.
A határozati javaslatról április 14-én szavaz az Országgyűlés – ebben állapodtak meg a pártok az integrációs nagybizottság keddi ülésén. A szövegről a jövő héten még egyeztetnek a pártok. Kedden az integrációs nagybizottság ülésén – melyen Kovács László külügyminiszter és Bárándy Péter igazságügy-miniszter is részt vett – az ellenzék felvetette, hogy a csatlakozási szerződés aláírásáról szóló határozati javaslatról a parlament csak az április 12-i népszavazást követően tárgyaljon. A Magyar Hírlap írása szerint így azonban a szerződés április 16-i athéni ünnepélyes aláírása előtt csak hétfő és kedd maradt volna a szöveg megvitatására és elfogadására, ráadásul négyötödös parlamenti többséget igénylő különeljárásban kerülhetett volna csak rá sor. Végül az a kompromisszum született, hogy a határozattervezetet időben benyújtják a parlamentbe, és így rendes eljárás szerint lesz idő annak megvitatására és esetleges módosítására. A végszavazásra azonban már csak akkor kerül sor, amikor a nép is igent mondott a csatlakozásra. Információink szerint a Fidesz azt is kérte, hogy a határozat szövege legyen emelkedettebb, ily módon méltóbb a történelmi eseményhez. A szövegről, amely egyébként Medgyessy Péter kormányfőt, Kovács László külügyminisztert és Juhász Endre főtárgyalót hatalmazza fel az aláírásra, jövő héten még egyeztetnek a pártok.
Szili Katalin, a parlament elnöke az ülést követő sajtótájékoztatón elmondta: arra kérte a frakcióvezetőket, hogy március végéig jelöljék ki azt a 24 képviselőt, aki az aláírást követően megfigyelőként vehet részt az Európai Parlament (EP) munkájában. Valószínűleg az MSZP 10, a Fidesz 9, az MDF 3, míg az SZDSZ két főt delegálhat majd. A képviselők április 24-27-e közt európai parlamenti szakértők segítségével megismerkedhetnek a képviselői feladatokkal, jogosítványokkal. Erre szükség is lehet, mert olyanok is lehetnek közöttük, akik még sohasem jártak az Európai Parlamentben. Azok közül ugyanis, akik részt vettek az EP tavaly november 19-ei bővítési vitáján, többen nem lesznek képesek vállalni a havi három héten keresztül háromnapos strasbourgi, illetve brüsszeli elfoglaltsággal járó feladatot. Ezért kevés az esélye, hogy például az MDF ismét Dávid Ibolyát jelölje.
Az európai parlamenti feladatok a hazai törvényhozás munkarendjére is hatással lesznek. A tervek szerint a strasbourgi plenáris ülések idején Budapesten szünetelne az országgyűlési munka. Félő azonban, hogy ez nem a legjobb megoldás, ugyanis a plenáris ülésekre a magyarok csak hallgatóként ülhetnek be, míg az EP bizottságaiban és a frakciók ülésein hozzá is szólhatnak, esetleg javaslatokat is tehetnek. Az integrációs nagybizottság tegnap meghallgatta a Miniszterelnöki Hivatal és az EU Kommunikációs Közalapítvány beszámolóját is. Elhangzott, hogy a közeljövőben az EU-csatlakozás bemutatására 170 rendezvényt tartanak kisvállalkozóknak, hét nagy találkozót pedig a mezőgazdaságban érdekelteknek. A parlamenti pártok EU-kampányának zárórendezvénye április 9-én lesz. Ezen a tervek szerint Mádl Ferenc köztársasági elnök és Medgyessy Péter miniszterelnök is részt vesz.
Szili Katalin azt is bejelentette, hogy szeptember végén Budapesten ratifikációs konferenciát szeretnének tartani, melyen az EU 15 jelenlegi és 10 leendő tagországának parlamenti delegációi vennének részt. A tagállamok parlamentjeinek egyenként ratifikálnia kell a csatlakozási szerződést. A határidő igen szoros, hiszen az új tagok felvételének tervezett dátuma 2004. április 1-je. A folyamat gyorsítása érdekében a magyar parlament négypárti delegációkat küld a tagországokba.
