Kisebbségi önkormányzatok kisebbség nélkül

2003.03.12. MTI

Kaltenbach Jenő álláspontja szerint a kisebbségi önkormányzati választások tapasztalatai azt mutatják, hogy jog megadásával is lehet kárt okozni, jogot megvonni.

A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa erről sajtótájékoztatón beszélt szerdán, Budapesten. Mint mondta, magas az olyan kisebbségi önkormányzatok aránya, amelyek mögött nem az adott népcsoporthoz tartozó személyek állnak. Kaltenbach Jenő kitért arra, hogy tavaly októberben mintegy félszáz olyan településen választottak helyi kisebbségi képviselő-testületet, amelyen az egy évvel korábban tartott népszámlálás során senki nem vallotta magát valamely nemzetiséghez tartozónak. Az ombudsman emlékezetbe idézte: tavaly 1.800-nál több kisebbségi önkormányzatot választottak meg, ami négy év alatt egyharmados növekedést mutat. A ruszinoknál, az ukránoknál ez elérte a kétharmadot, a bolgároknák, a görögöknél az ötven-ötven százalékot, a szerbeknél és a szlovénoknál pedig húsz százalékkal több képviselő-testület alakult, mint 1998-ban.

Kaltenbach Jenő úgy nyilatkozott: gyökeresen változtatni kell a pontatlan szabályozás nyomán előállt helyzeten, visszaadva a nemzetiségeknek a kisebbségi önkormányzatok választásának alkotmányban biztosított jogát. Szavai szerint ehhez a meglévő jogszabályok újraalkotására van szükség. Az ombudsman - amint az szavaiból kiderült - nem látja tarthatónak a kislistás választás rendszerét, mivel ez alapvetően torzít az eredményeken. Kaltenbach Jenő szólt arról is, hogy hivatala a közelmúltban felmérést készített két megyében a települési és a kisebbségi önkormányzatok bevonásával. Az elemzéshez az etnikailag leginkább sokszínű Baranya, valamint a cigány önkormányzatok jelentős száma miatt érdekes Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét választották ki. A körkérdés eredményei azt mutatják, hogy a nagyobb lélekszámú nemzetiségek - a horvátok, németek, szlovákok - szeretnék tágítani e képviselő-testületek mozgásterét, a csekélyebb lélekszámú etnikumok alkotta testületek elégedettek a számukra biztosított lehetőségekkel.

A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a cigány önkormányzatok legfontosabb fenntartásai jelenleg azzal kapcsolatosak, hogy kellő jogosítványok és eszközök hiányában nem tudnak eleget tenni az adott helyi közösség és települési önkormányzat elvárásainak. A válaszokból emellett az is kiderül, hogy a kisebbségi önkormányzati rendszer működésének nyolcadik évében a kisebbségi önkormányzatok 14 százaléka nem rendelkezik saját helységgel, egytizedük pedig azt panaszolja, hogy a törvényben foglalt kötelezettség ellenére a jegyző és a polgármesteri hivatal nem nyújt nekik megfelelő szakmai támogatást. A megkérdezett kisebbségi önkormányzatoknak csak 68 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a települési képviselő-testület a költségvetés tervezése során eddig mindig egyeztetett velük és egyetértésre is jutottak, míg egyötödük szerint nem a kisebbségi oktatásra fordítja a település vezetése az e célra kapott normatívát.

  • kapcsolódó anyagok
ÖNKORMÁNYZATOK
KISEBBSÉGI JOGOK
KISEBBSÉGI JOGOK BIZTOSA