Az EU kormányzószerve ötéves munkavállalási moratóriumot javasol a frissen csatlakozó volt szocialista országokkal szemben. Belépés után két évvel az unió automatikusan felülvizsgálná a korlátozást, és a tapasztalatok alapján lerövidíthetné vagy fel is oldhatná azt. Egyes tagországok kérésére azonban még két évig meg is hosszabbíthatja.

Az Európai Bizottság szerdán közzétette az új belépők munkavállalását átmenetileg korlátozó javaslatát, melynek alapján a tagállamok kialakíthatják közös álláspontjukat. A bizottság az eredetileg Gerhard Schröder német kancellár által javasolt moratóriumhoz hasonló változattal állt elő. Az unió honlapján is publikált vázlat szerint öt évig általános munkavállalási moratóriumot vezetnének be, s ez indokolt esetben – azaz ha egy ország munkaerőpiacának megnyitása továbbra is súlyos zavarokat idézne elő – két évvel meghosszabbítható lenne.

A csatlakozás után két évvel a bizottság automatikusan felülvizsgálná a korlátozást, és javasolhatná az átmeneti időszak lerövidítését vagy megszüntetését is. Az új tagállamok később maguk is kérhetnének felülvizsgálatot. A módosítások elfogadásához a miniszteri tanács egyhangúlag hozott döntésére lenne szükség. A javaslat nem vonatkozik Ciprusra és Máltára, mert e két tagjelölt ország maga is munkaerőhiánnyal küszködik.

Günter Verheugen bővítési biztos szóvivője a Magyar Hírlapnak telefonon elmondta, hogy a bizottságnak figyelembe kellett vennie a várhatóan leginkább érintett tagállamok – Ausztria és Németország – érzékenységét.

Jean-Christophe Filori kijelentette: “A bizottság számára egyaránt fontos a tagállamok és a jelölt országok polgárainak véleménye. Ezért vesszük figyelembe a tagállamok polgárainak szerintünk alaptalan félelmeit a keleti munkavállalók áradatától. És ezért vagyunk hajlandók megfontolni a jelölt országoknak szintén indokolatlan félelmeken alapuló, a termőföldek külföldieknek történő eladását átmenetileg korlátozni kívánó kéréseit is” – tette hozzá.

Gottfried Péter integrációs államtitkár még nem tudott igazi értékelést adni a javaslatról, mert mint hangsúlyozta: “az unió még csak egy több kérdést nem tisztázó sajtókommünikét adott ki”. Úgy tűnik, hogy öt évig továbbra is csak a mostani feltételekkel lehetne munkát vállalni a jelenlegi tagállamokban. “Mi azonban jobban örülnénk, ha a liberalizáció és nem a korlátozás lenne a főszabály, és a korlátozás csak akkor jelenne meg, ha egy adott ország valóban szükségesnek tartja” – mondta a Hírlapnak Gottfried.

Az integrációs bizottság szocialista alelnöke leginkább a differenciálást hiányolja a javaslatból. A változat negatív megközelítést tükröz ahelyett a pozitív hozzáállás helyett, amely csak akkor léptetne automatikusan életbe korlátozást, ha a munkavállalók száma elérné a befogadó ország szerint már elfogadhatatlannak tartott szintet – nyilatkozott Szanyi Tibor, aki egyben figyelmeztetett: “nem érdemes e javaslatot az EU befeketítésére használni, hiszen nekünk is van megalapozatlan félelmeken alapuló kérésünk a termőföldek ügyében”.

A Magyar Hírlap egyébként brüsszeli forrásokból megtudta, hogy a bizottság végül azért döntött a németek és osztrákok szívéhez legközelebb álló javaslat mellett, mert attól félt, hogy a németek különben a 2002-es választásokig blokkolnák a közös álláspont kialakítását, ez pedig a bővítés csúszását vonná magával. A személyek szabad áramlásáról szóló fejezetet az eredeti ütemterv szerint még ebben a félévben le kell zárni, és ez a javaslat erre lehetőséget teremthet – mondta a lap informátora.