Véget ért a dán kormány és az Európai Bizottság immár nyolc esztendős élelmiszeradalék-csatája. A végeredményt győzelemként értékeli a dán élelmezésügyi miniszter, míg az EU-szkeptikusok gúnyosan, könyöradományt emlegetnek. Ugyanakkor Svédországban kemény ellenállásba ütközött az Európai Bizottságnak az a javaslata, hogy engedélyezzék az élelmiszerek feljavítását vitaminokkal.

Az Európai Unió tagállamain belül igen eltérőek az élelmiszerpótlékok adagolását szabályozó rendelkezések. Az Európai Bizottság olyan intézkedéseket foganatosítana, amelyek elősegítenék a termékek szabad áramlását az egységes piacon. Míg Svédország és az északi országok szigorúan korlátozzák az élelmiszeradalékok használatát, addig például Nagy Britanniában a termelők nyugodtan “feljavíthatják” vitaminokkal az édességeket, a süteményeket és a csokoládét. A bizottság javaslata szerint a vitaminok hozzáadása minden élelem esetében megengedett lenne, kivéve a feldolgozatlan húsféléket, a haltermékeket, a zöldségféléket és az alkoholt. Az EU kormánya elfogadja azt a svéd álláspontot, miszerint az ilyen eljárások az étkezési szokások romlásához vezethetnek, mindazonáltal úgy véli, az egységes európai piac törvényeinek alkalmazkodniuk kell a tömeges igényekhez.

Dániának jogában áll szigorúbb jogszabályokat alkalmazni a nitrátok és nitritek élelmiszerekhez történő adagolását illetően, döntött a múlt héten – minden várakozás ellenére – az Európai Bíróság. Az ítélet ugyanakkor elrendelte a szulfitok kapcsán érvényes, hasonlóan szigorú dán korlátozások feloldását. Nyolc esztendővel ezelőtt, 1995-ben a dán kormány az egységes uniós tervezet ellen szavazott, hogy megőrizhesse a nitrátok, nitritek és szulfitok élelmiszerekhez adagolását korlátozó szigorú dán rendszabályokat. A tiltakozás ellenére az Európai Bizottság ragaszkodott ahhoz, hogy Dánia alkalmazkodjon az egységes európai piac közös szabályaihoz. Négy évvel később, 1999-ben Dánia a luxembourgi európai bíróságra vitte az ügyet. Az Európai Bíróság mostani döntése igen fontos, ugyanis precedenst teremt arra, hogy egy tagállam fenntarthat az egységes piac alapvető szabványainál szigorúbb környezetvédelmi szintet. A hír a lehető legkülönfélébb válaszreakciókat váltotta ki: az élelmezésügyi miniszter elragadtatott elégedettségétől az EU-szkeptikusok gúnyolódásáig. Mariann Fischer Boel, dán élelmezésügyi miniszter kijelentette, hogy a dán kormány környezetvédelmi garanciavállalása sértetlenül került ki a vitából.

  • Az EU állampolgára megtanul hálásnak lenni apró könyöradományokért is – mondta Niels Eriksen, az Európai Unió-ellenes Népi Mozgalom európai parlamenti képviselőjelöltje, majd rámutatott, hogy a rendelet tanulságos példája az uniós rendszer működésének: – Az Európai Bizottság nemsokára várhatóan újabb javaslattal rukkol elő, amely az élelmiszerek nitrát- és nitrittartalmának csökkentését célozza. Ehhez taposta ki az utat a bírósági döntés. Ugyanakkor semmiféle javaslat nem születik majd a szulfittartalmat illetően, ezt az indítványt ugyanis a bíróság lesöpörte. Az euroszkeptikus Júniusi Mozgalom európai parlamenti képviselője, Bent Hindrup Andersen sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a bírósági döntés nem deklarálta a környezetvédelmi garanciavállalás megerősítését, sem azt, hogy egy országnak joga van az EU közös szabályozásánál szigorúbb törvényeket életbe léptetni: A Júniusi Mozgalom továbbá határozottan kifogásolja, hogy az eddigi 16-féle élelmiszerkategória helyett Dánia ezután 61 kategória esetében kényszerül elfogadni a szulfitok hozzáadását.