Az EU-intézmények között a csatlakozási szerződés ügyében zajló egyeztetések kedden Athénban tartott újabb fordulóján sem született megállapodás.
Bizonyos előrelépés azonban történt, s ennek alapján az Európai Parlament (EP) a tervezett menetrendnek megfelelően, április 9-én megszavazhatja a szerződést – közölték Brüsszelben parlamenti illetékesek. Ez azt jelenti, hogy nem szenved halasztást a csatlakozási szerződés aláírása sem, amely április 16-án esedékes Athénban a 2004-ben taggá váló tíz országgal. A legfontosabb uniós intézmények – alapvetően az EP és a miniszterek tanácsa – közötti politikai konfliktus lehetősége azonban változatlanul fennáll. A nézeteltérések amiatt keletkeztek, hogy a szerződésnek a közösségi költségvetés felhasználásáról szóló egyik melléklete pontosan meghatározza, mennyi juthat az új tagországokra a kiadásokból a csatlakozást követő első években. Az EP ezt jogszerűtlennek tartja, mert a jelenlegi tagállamokra nem szabtak meg ilyen rögzített kereteket, vagyis a megállapodás szerinte diszkriminatív. Kifogásolja továbbá, hogy költségvetési előirányzatok ilyen módosítása csak az ő előzetes hozzájárulásával történhet, márpedig ez ügyben nem volt egyeztetés a parlamenttel.
Az Európai Bizottság, az EP és a tanács képviselői legutóbb múlt csütörtökön próbáltak megoldást találni a vitatott kérdésekre, akkor azonban csak abban tudtak megállapodni, hogy ezen a héten Athénban folytatják az egyeztetést. Közben a parlament határozatban erősítette meg, hogy a tanács eljárását – a vitatott mellékletnek a szerződésbe illesztését – költségvetési jogai csorbításának, illetve az újonnan csatlakozó országokkal szembeni hátrányos megkülönböztetésnek tekinti. A keddi egyeztetésen a soros elnökség és a tanács nevében Jeórjiosz Floridisz görög pénzügyminiszter-helyettes elismerte a parlament költségvetési jogosítványait, és azt sem vitatta, hogy kerülni kell az új tagországokkal szembeni pénzügyi diszkriminációt. Vagyis a tanács is egyetért azzal, hogy 2004-től kezdve a költségvetési eljárások szempontjából is teljesen egyenlően kell kezelni a 25 tagországot.
Egyelőre azonban nem hajlandó teljesíteni a parlamentnek azt a követelését, hogy a bővítés megfelelő finanszírozása érdekében növeljék 600 millió euróval a közösségi költségvetés 2006-ig szóló előirányzatainak a belső politikára vonatkozó részét. Floridisz legfeljebb 300 millió eurós növelést lett volna hajlandó elfogadni. Az EP küldöttsége most megvárja, milyen döntésre jut az ügyben szerdai ülésén a tagállamok állandó EU-képviselőinek bizottsága (Coreper), majd a jövő hétfőn ennek függvényében terjeszti ajánlásait a költségvetési bizottság elé. A képviselőtestület abban az esetben is kész folytatni a jövő évi költségvetésről szóló tárgyalásokat, ha a tanács ezek után sem lesz hajlandó az általa igényelt költségvetési kiigazításokra. Ha azonban ezek sem hoznak eredményt, úgy fogja tekinteni, hogy a tanács nem tartja tiszteletben a – költségvetési előirányzatokat is tartalmazó – intézményközi megállapodást.
Terry Wynn brit szocialista képviselő, az egyeztetéseken részt vevő parlamenti küldöttség vezetője, a költségvetési bizottság elnöke máris bejelentette, hogy a maga részéről a csatlakozási szerződés ellen fog szavazni április 9-én, noha maga a küldöttség a szerződés megszavazását javasolja majd. “Ez nem pénzkérdés. Ha (a vitatott melléklet) a szerződésben marad anélkül, hogy a parlament garanciát kapna jogosítványainak tiszteletben tartására, akkor nem lesz intézményközi megállapodás. Ha pedig azt várják a parlamenttől, hogy fogadja el a mellékletet, ennek ára van, éspedig a belső politikára fordítandó 600 millió euró” – mondta.
