Jelentési és adminisztrációs kötelezettségeik jelentősen nőnek, s így versenyhátrányba kerülhetnek a magyarországi biztosító társaságok annak következtében, hogy az EU-csatlakozásra hivatkozva túl szigorúra sikeredik a hazai szabályozás – vélekednek a piaci szereplők.

A hazai fogyasztókat ez annyiban érintheti, hogy a magyarországi biztosítók magasabb költségekkel lesznek kénytelenek dolgozni, és mivel a csatlakozással megnyílnak a határok a külföldi székhelyű cégek előtt is, előfordulhat, hogy külföldi bejegyzésű, Magyarországon csak fiókot működtető cég termékét választják majd. A termékpaletta és azoknak a módozatoknak a száma, amelyekhez a fogyasztók hozzáférhetnek, elvileg gyarapodhat, mivel azonban a hazai piacon a nagy nemzetközi játékosok döntő része jelen van, ezen a területen nem várható lényeges változás. Az EU-csatlakozással megnőnek a biztosító társaságok tőkekövetelményei: életbiztosítót a most hatályos 350 helyett 750 millió forint, nem életbiztosítót a mostani 220 helyett 500, csak bizonyos területekre, például jogvédelemre szakosodott céget a jelenleg érvényes szabályok szerint 150, a csatlakozást követően 250 millió forint összegű biztonsági tőkével lehet majd alapítani. A magasabb tőkekövetelmény nem jelent majd gondot a legtöbb piacon lévő társaságnak, a cégek zömének tőkéje ennél már ma is magasabb.

A magyarországi biztosító társaságokat EU-beli, de az angolszász országokban ténykedő társaikéhoz képest különösen szigorú jelentési kötelezettség sújtja. A negyedéves jelentéshez több, mint 10 ezer rubrikát kell kitölteniük és megküldeniük a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF), ami jelentős költségnövelő tényező. Ugyanakkor EU-beli társaik esetében nem jelentkeznek ezek az adminisztrációs terhek, aminek az lehet a következménye, hogy az alacsonyabb költséggel működők olcsóbbak lesznek és ezzel versenyelőnyhöz jutnak. Szigorúbb szabályoknak kell megfelelniük a magyarországi biztosítóknak EU-beli társaikénál a személyi kérdéseket illetően is. Magyarországon továbbra is érvényben marad az igazgatóság, a felügyelő bizottság, valamint a cégek első számú vezetőjének, vezető matematikusának, jogászának stb. kinevezéséhez szükséges felügyeleti engedély megszerzésének kötelezettsége. A biztosítók a jövőben csak olyan könyvvizsgálót alkalmazhatnak, aki szerepel a felügyelet által vezetett nyilvántartásban és akit a felügyelet határozattal nyilvántartásába vesz.

A változásokat a biztosítási törvény rövidesen a kormány elé kerülő módosítási javaslata tartalmazza. A tervezetben számos adatvédelemmel, fogalmi kérdéssel kapcsolatos, apróbb változtatás is szerepel, ezek mindegyike az EU-kompatibilitást szolgálja. A Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) álláspontja szerint a biztosítókat érintő túlszabályozottságot csökkenteni kellene – mondta Kepecs Gábort, az ÁB-Aegon Biztosító vezérigazgatója. A csatlakozással együtt járó törvénymódosításokkal egyet lehet érteni, de a jelek szerint a magyar szabályozás jóval szigorúbb lesz az EU-énál – mondta Kepecs. Hasonló véleményen van Pálvölgyi Mátyás, a Generali-Providencia Biztosító elnök-vezérigazgatója is. Elmondta, az EU-szabályokkal teljes mértékben egyetért, de erősen tart attól, hogy a megnövekedett adminisztráció magasabb költségeket szül, megdrágítja a biztosítók működését, s így versenyhátrányba kerülnek a kevésbé szabályozott körből érkező, olcsóbb versenytárakkal szemben.