Fegyelmi fenyegeti a lassú ügyintézőket

2003.04.23. origo

Több ügytípus intézése is leegyszerűsödik, ha elfogadják a közigazgatási eljárásokról szóló törvényt. Ha például valaki húsboltot akar nyitni, akkor - az elképzelés szerint - nem neki kell beszereznie a különféle hatósági engedélyeket, hanem a jegyzőnek.

A tervezetben az is szerepel: ha a hatóság nem tartja be a határidőket, akkor fegyelmit kell indítani a mulasztó ügyintéző ellen. Egy általunk megkérdezett közigazgatási hivatal szerint náluk ma sincs késés az ügyintézésben, a Fővárosi Földhivatalban ugyanakkor közölték: képtelenség betartani a határidőket. Ha ma valaki olyan üzletet akar nyitni, ahol felvágottakat, egyéb hústermékeket akar árusítani, ahhoz a jegyző engedélye mellett legalább három hatósági tanúsítványt be kell szereznie. Az építési hatóságnak igazolnia kell, hogy az üzlethelyiség alkalmas erre a tevékenységre, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak (ÁNTSZ) tanúsítania kell, hogy az üzlet megfelel a közegészségügyi szabályoknak, és emellett még - húsboltról lévén szó - az állategészségügyi szakhatóság részéről is be kell szerezni a megfelelő engedélyt. Az üzlet típusától függően szükség lehet tűzoltósági engedélyre is. Az új szabályok életbe lépését követően lényegesen leegyszerűsödik egy ilyen jellegű ügy intézése. Az ügyfél helyett ugyanis az üzlet létesítéséhez szükséges végső engedélyt kiadó jegyző fogja beszerezni az illetékes hatóságoktól az iratokat.

A Belügyminisztérium elkészítette az 1957 óta hatályban lévő, többször módosított közigazgatási eljárási törvény felváltását szolgáló javaslatát, amely néhány héten belül a kormány elé kerülhet, és valószínűleg még a tavaszi ülésszak idején a parlament elé is beterjesztik. A jogszabály a parlamenti elfogadás után egy évvel lép hatályba. A törvénytervezetben szereplő újdonságok érintik a közigazgatási hivatalokat, önkormányzatokat, földhivatalokat, más intézményeket és ezzel együtt természetesen az ügyfeleket is. A minisztériumban elmondták, a tervezet egyik célja, hogy az állampolgárokat leginkább érintő rutinügyek intézése egyszerűbb és gyorsabb legyen. A tárca azt szeretné, ha néhány éven belül minél több ügyet - például közterülethasználati engedélyt, lakcímbejelentést stb. - lehetne interneten keresztül, elektronikus formában elintézni. A tervezet másik célkitűzése az, hogy az ország minden részében - függetlenül attól, hogy valaki faluban vagy városban él - hozzáférhetőek legyenek bizonyos egynemű szolgáltatások. (Például bárki lekérdezhesse egy autó rendszámához tartozó adatokat egy sms-üzenetben.)

A Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal hatósági főosztályának vezetője, dr. Gáspár Jenő az [origo]-nak elmondta, hogy szerinte a tervezet megvalósulásával - néhány ügytípus kivételével - nem lesz egyszerűbb az ügyfelek számára az ügyintézés. Gáspár ugyanakkor hozzátette: nem is biztos, hogy szükség van az egyszerűsítésre, ugyanis ahhoz, hogy az ügyintézés során senki se szenvedjen jogsérelmet, aprólékos eljárásra van szükség. Elsősorban azokat az ügyeket lesz könnyebb elintézni, amelyekben több hatóság együttműködésére van szükség. Míg az ilyen esetekben ma az ügyfélnek kell beszereznie a különböző engedélyeket, addig az új szabályozás hatályba lépését követően ez már nem az ő kötelessége lesz, hanem azé az intézményé, amely az eljárást lefolytatja. Ez a lényeges változás - Gáspár elmondása szerint - az önkormányzati ügyintézésben többek között a telepengedélyezést, az üzleti engedélyek kiadását és a környezetvédelmi ügyeket érinti. A tervezetben szerepel az is, hogy ha a hatóság a kiszabott határidő elteltéig nem hoz határozatot, akkor a felügyeleti szerv bírságot szab ki, és fegyelmi eljárást kezdeményez a mulasztó ügyintéző vagy felettese ellen. A fegyelmi eljárás lefolytatása ugyan kötelező, de persze nem jelenti azt, hogy az ügyintézőt vagy főnökét automatikusan el is marasztalják - hívta fel a figyelmet Gáspár. A főosztályvezető szerint ugyanakkor a tervezetnek ez a része is azt mutatja, az új elképzelésekkel a törvényhozók még a látszatát is meg akarják szüntetni annak, hogy a hatóság "packázhat" az ügyfeleivel.

Az origo kérdésére Gáspár elmondta: a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal százszázalékosan tudja tartani az ügyintézési határidőket. Ez általában 30 nap, ugyanakkor vannak esetek, amikor hosszabb idő áll rendelkezésre. A határidők szigorításával kapcsolatban megkérdeztük a Fővárosi Földhivatal helyettes vezetőjét, Oskó Andrást is, aki azt mondta: a 30 napos határidőt - legalábbis náluk - képtelenség betartani. A hivatalvezető-helyettes szerint a szigorúbb szankcióknak csak akkor lenne értelme, ha ezzel megnövelnék a hivatalok kapacitását is. A földhivatalokhoz érkező ügyek száma ugyanis a rendszerváltás óta megtöbbszöröződött, ehhez azonban nem társult megfelelő munkaerő és infrastruktúra. Oskó szerint ahhoz, hogy be tudják tartani a szigorúbbá váló határidőket, először le kellene dolgozni a rendszerváltás óta maguk előtt görgetett ügyhátralékot, ez azonban a jelenlegi körülmények között nehezen fog menni.