Tömeges bukás a szegedi jogi karon

2003.05.14. Magyar Nemzet Online

Hol az igazság, hol a tisztesség? - kérdezik a JATE jogi karának levelezős hallgatói. A kérdés azzal kapcsolatban hangzik el, hogy a 246 végzős levelezősből mindössze 30-an tudták befejezni utolsó félévüket, 88 százalékuk megbukott.

A hallgatók irreális és teljesíthetetlen vizsgakövetelményekről beszélnek. A dékán szerint ki kell vizsgálni az ügyet, mert vagy a felkészítésben vagy a követelményekben van a hiba.

Mindössze 30 tudta lezárni az utolsó félévét a 246 levelezős hallgatóból a szegedi egyetem jogi karán, 88 százalékuk megbukott. Egy évfolyamon 150-en tanulnak, azonban a közel százfős többlet tavalyról "bukott le" az idei végzős évfolyamra. Több mint kétszázuknak, közvetlenül az államvizsga előtt, évet kell ismételnie, pedig sokaknak már gyakorlatilag készen volt a diplomamunkájuk is. A hallgatók szerint kiemelkedően magas a bukási arány nemzetközi jogból, Európa- és pénzügyi jogból.

Szabó Imre, a jogi kar dékánja szerint is szignifikánsan magas a végzősök között bizonyos tárgyakból a bukási arány. Õ 50 százalék körüliről tudott nemzetközi és pénzügyi jog tárgyakból. Szerinte ebben szerepet játszik az óraszámcsökkentés is, amely miatt kevésbé tudnak felkészülni a vizsgákra a diákok. Ugyanakkor úgy véli: külön elemezni kell, mi az oka annak, hogy az utolsó évben ennyien nem felelnek meg a követelményeknek. Szerinte nehezen képzelhető el az, hogy amit egyszer már tudtak a diákok, azt most hirtelen elfelejtik. Ugyanakkor azt sem lehet kizárni, hogy nem készülnek fel rendesen - vélte. De mivel bizonyos tárgyakból kiugróan magas a bukási arány, az is felmerülhet, hogy irreálisak a követelmények, vagy az oktatás és a számonkérés nincs összhangban egymással. Ezért a kérdést a karon elemzés tárgyává fogják tenni - mondta Szabó Imre.

A hallgatók közül sokan azt fontolgatják, vagy már meg is tették, hogy az utolsó évüket máshol fejezik be. A dékán is hallott erről, de szerinte ez nem tömeges jelenség, és nem fenyegeti a szegedi egyetem jó hírét. Szabó Imre azt mondta: hozzájuk is szoktak átjelentkezni más egyetemek jogi karairól.

A Magyar Nemzet megkérdezett végzett diákokat is. Egy részük helyesli a tanári szigort, mert különben a szakma presztízse tovább süllyed. Mások szerint talán túl sokan vannak a pályán, de akkor sem az utolsó évfolyamon kellene kiszórni a diákokat. Akik addig négy és fél évig félévenként 80 ezer forintos tandíjat fizetnek. Ha pedig évet kell ismételniük, akkor természtesen az újabb félévért is be kell fizetniük ezt az összeget.

A jelenlegi diákok közül névvel senki nem volt hajlandó nyilatkozni, ugyanis mindenképpen szeretnék befejezni az egyetemet. Úgy vélik: többször méltánytalanul vagy szabálytalanul jártak el velük szemben. Például amikor nem közölték velük azt, hogy pontosan mire kíváncsiak a tanárok, illetve amikor kötőszavakon lovagolnak. Vagy amikor az előírások ellenére két tanár helyett egy tartózkodik benn a vizsgán. Sokan dolgoznak is tanulás mellett, akik számára fontos lenne a mielőbbi elhelyezkedés, amire most egy évet várniuk kell. Az egyetem szabályzata szerint természetesen lehet panaszt tenni a vizsgák körülményei, illetve a vizsgáztatók ellen. Csak senki nem meri vállalni, hogy nyíltan kiáll az igaza mellett akkor, amikor az egyetemen is úgy vélik: a tanár (aki ellen éppen panaszt nyújt be valaki) élet-halál ura a vizsgán.

  • kapcsolódó anyagok
JOGÁSZKÉPZÉS