Kovács Kálmán az új hírközlési törvényről

2003.05.20. MTI

Az új elektronikus hírközlési törvény koncepciója az európai uniós követelményeknek, a piaci versenyszempontoknak és a magyar távközlés sajátosságainak is megfelel - jelentette ki Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter hétfői budapesti sajtótájékoztatóján. A miniszter hangoztatta, hogy a fogyasztók szempontjaira alapuló szabályozás nem a hatályban lévő egységes hírközlési törvény módosításával, hanem egy új törvény hatályba lépésével.

Kovács Kálmán utalt arra, hogy a tervek szerint jövő év január elsejétől hatályos szabályozás irányelveit az Informatikai és Hírközlési Minisztérium már egyeztette az illetékes kormányzati szervekkel, továbbá a visegrádi országok és Szlovénia képviselőivel. - A törvénytervezet jelenleg közigazgatási egyeztetésre vár - tette hozzá a miniszter.

Pataki Dániel, az IHM helyettes államtitkára kifejtette: az új törvény az EU definícióit alapul véve a távközlésre, a műsorszórásra és az internetre tér ki, a postára nem. A hírközlési törvénnyel együtt megjelenik majd az új postatörvény. A helyettes államtitkár három részre osztotta az elektronikus hírközlési törvény tartalmát: az intézményrendszerre, a szolgáltatókra és szolgáltatásokra, valamint az egyetemes szolgáltatásokat érintőkre.

  • Az intézményrendszert érintő passzusok alapján a Hírközlési Felügyelet (HíF) új feladatokat kapna, rugalmasabbá válna jogalkalmazói hatásköre és részben megváltozna a felépítése is - mutatott rá a helyettes államtitkár. Jelezte, hogy a HíF a jövőben piacelemző tevékenységgel bővíti feladatait, a jelentős piaci erővel bíró szolgáltatók meghatározását saját szempontok alapján végezheti, a Hírközlési Döntőbizottságot pedig egy tanács válthatja fel. Hozzátette, hogy a felügyeletnél az elnök mellett az operatív feladatok ellátására egy főigazgatói poszt jönne létre.

Pataki Dániel a szabályozás szolgáltatókkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos elemeiről elmondta, hogy a törvény megoldást keres a vezetékes telefonról indított mobilhívások díjának csökkentésére, amely a törvény már az idén megjelenő rendelete alapján ez évben éreztetheti hatását. A helyettes államtitkár szerint a vonatkozó előírások révén a szolgáltatóktól függően jelenleg percenként 30-40 forintos összekapcsolási díjak még 2003-ban 4 forinttal, 2005-ig pedig további 3,5 forinttal mérséklődnének. Az IHM bevezetné az úgynevezett árprés-teszteket is, ami azt célozná, hogy a szolgáltatások nagy- és kiskereskedelmi árai közötti gyakran tapasztalható csekély különbség a jövőben nőjön.

A szabályozás tartalmazza a számhordozhatóság és a közvetítőválasztás lehetőségeit is, azaz az előfizetők telefonszámaikat szolgáltató váltás esetén megtarthatják, a külföldi telefonhívásoknál pedig szolgáltatót választhatnak. Az internetezés terjedését szolgálná a költségalapú nagykereskedelmi árak bevezetése, ugyanis ez hozzásegítene a tarifák alacsonyan tartásához. Ezen kívül a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók átalánydíjas nagykereskedelmi ajánlatot lennének kötelesek adni. A helyettes államtitkár kitért a szabályozás egyetemes hírközlési szolgáltatásokat érintő részeire. A törvény egyrészt technológia semlegessé tenné az egyetemes szolgáltatásokat, azaz azokba a vezetékesen kívül a mobiltelefonálást is bevonná.

  • A szabályozás másrészt az igénybevevők körét választaná szét: a ténylegesen rászorulók utalvánnyal igényelhetnék az önkormányzatoknál a szolgáltatásokat, a többi jogosult pedig drágábban, de még elérhető áron jutna hozzá azokhoz - mutatott rá. Az IHM adatai szerint a jelenleg 760 ezer egyetemes szolgáltatást igénybevevő közül mintegy 250 ezer ember tekinthető rászorulónak. Pataki Dániel szólt arról is, hogy a törvény szerint a kábeltelevízió-szolgáltatók és az egyéb kis szolgáltatók mentesülnének jövő évtől az Egyetemes Távközlési Alapba való befizetési kötelezettség alól. Magyarázata szerint ebbe az alapba csak azoknak kellene befizetniük, akik az előnyeit is élvezik.
  • kapcsolódó anyagok
HÍRKÖZLÉS