A pártok többsége várhatóan megszavazza a jogszabályt júniusban.

Az Országgyűlés pártjai egyetértenek abban, hogy a határon túli magyarok szülőföldön maradása és boldogulása kiemelten fontos. A státustörvény – amelynek általános parlamenti vitája tegnap kezdődött – ehhez kíván segítséget nyújtani. A jogszabály tervezete szerint a szomszédos országokban élő magyarok alanyi jogon járó kedvezményeket kapnának az anyaországban, egyszersmind pályázati úton elnyerhető támogatásokhoz juthatnának a szülőföldjükön. A státustörvény az oktatás, a kultúra, az egészségügy, a munkavállalás, a tömegközlekedés területén biztosítana kedvezményt, amelyet fényképes igazolvánnyal lehetne igénybe venni. A dokumentum nem használható útlevélként. A közokiratnak minősülő okmányt határon túli szervezetek ajánlásával azok a személyek kapnák meg az anyaországi hatóságoktól, akik magyarnak vallják magukat. A családtagok nemzetiségüktől függetlenül ugyancsak jogosultak lennének az öt évre szóló magyar igazolványra.

Expozéjában Martonyi János külügyminiszter a nemzeti összetartozás törvényének nevezte a leendő jogszabályt. Mint mondta, a kormány egyik fő célja, hogy a határon túli magyarság megőrizze nyelvét, kultúráját és nemzeti önazonosságát. Kiemelte: azok a családok, amelyek legalább két gyermeküket magyar óvodába vagy iskolába járatják, nevelési-oktatási támogatásban részesülnek. A miniszter úgy véli, a törvény végrehajtása 2001-2002-ben 9 milliárd forintba kerül.