Nemzetközi jogász szerint az ENSZ BT határozata révén magyar katonák is részt vehetnek az iraki konszolidálásban

2003.05.25. MTI

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának május 22-én elfogadott határozata megadja a kellő felhatalmazást ahhoz, hogy magyar katonai egységek részt vegyenek az iraki helyzet konszolidálásában.

Valki László nemzetközi jogász az MTI-nek nyilatkozva elmondta: Magyarország katonai egységek kiküldésével jogszerűen működne együtt Irakban a megszálló hatalmakkal.

Valki László szerint a BT kompromisszumos határozata - érthető módon - nem foglal állást azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia jogszerűen indított-e háborút Irak ellen. A BT ugyanakkor "elismeri" az Egyesült Államoknak és Nagy-Britanniának "mint megszálló hatalmaknak különleges jogait, felelősségét és kötelezettségeit".

A BT a preambulum értelmében tudomásul veszi, hogy Irakban "más államok, amelyek nem minősülnek megszálló hatalmaknak", a megszálló hatalmak fennhatósága alatt tevékenykednek.

- A határozat nem tartalmazza a "békefenntartó erők" kifejezést, ezt ugyanis csak az ENSZ által szervezett és irányított fegyveres erőkre alkalmazzák. Az a megfogalmazás azonban, miszerint az iraki stabilitás és biztonság megteremtéséért és fenntartásáért a megszálló hatalmak felelnek, értelemszerűen hasonló jellegű - adott esetben harmadik országok által kiküldött - fegyveres erők közreműködését feltételezi - mondta Valki László.

Hozzátette, hogy a konkrét felkérés értelemszerűen nem az ENSZ-től, hanem a megszálló hatalmaktól érkezik.

A nemzetközi jogász elmondta, hogy ezekből következően a Magyar Köztársaság katonai egységek kiküldésével eleget tenne a Biztonsági Tanács felkérésének és hozzájárulna az iraki stabilitás és biztonság megteremtéséhez, ezen túl jogszerűen működne együtt Irakban a megszálló hatalmakkal, ugyanakkor nem minősülne megszálló hatalomnak.

  • kapcsolódó anyagok
NEMZETKÖZI JOG
ENSZ