EU - elégtelen az internetes adatvédelem

2003.05.28. Prím

Az Európai Unió internetfelhasználói továbbra is jelentős aggodalmakat táplálnak a személyes adataikkal való esetleges visszaéléseket illetően.

Az Európai Bizottságnak egy 10 ezer internetfelhasználó körében végzett online felmérése szerint a netezők közel 70 százaléka tart attól, hogy a világhálón betáplált személyes adataikkal valaki visszaélhet. A megkérdezett netezők 45 százaléka úgy véli, hogy a jelenlegi biztonsági rendszabályok a minimális védelmet sem nyújtják a visszaélések ellen. Az Európai Bizottság bírálta, hogy az internetes adatvédelemre vonatkozó uniós irányelveket nem tartják be, a tagországok olykor csak nagyon csekély elszántsággal próbálnak érvényt szerezni a rendszabályoknak. Ugyanakkor a bizottság szerint maguk az internethasználók is rosszul tájékozottak saját adatvédelmi jogaikról. A megkérdezettek 81 százaléka nem találja kielégítőnek a rendelkezésre álló információkat.

A legnagyobb aggodalmat az Európai Unió polgárai főként a bankügyletek internetes lebonyolítása és az egészségi állapotukra vonatkozó adatok elektronikus továbbítása kapcsán táplálják. A megkérdezettek 38 százaléka szerint nagyobb biztonságot eredményezhetne egy javított internetes szoftver, de a netezők 34 százaléka szükségesnek tartaná az adatvédelmi törvények szigorítását is. Frits Bolkestein, az Európai Bizottság belső piacért felelős tagja mindazonáltal úgy véli, az uniós adatvédelmi irányelvek már eddig is hozzájárultak ahhoz, hogy "Európa polgárai érvényesíthetik a magánszférához való jogukat". Sok tagország már ezekhez igazította saját törvényeit, Olaszország és Görögország pedig, ahol korábban nem volt szabályozás e tekintetben, megfelelő új előírásokat vezetett be.

A biztos nehezteléssel állapította meg, hogy sok EU-tagország "csak nagy késéssel" ültette át az uniós irányelveket saját joggyakorlatába. Írország például csak nemrégiben hozta meg a szükséges jogszabályokat. Franciaország pedig immár az egyetlen tagország, amely az irányelvek 7 évvel ezelőtti elfogadása és négy évvel az irányelvek bevezetésére kiszabott határidő lejárta után sem igazította ki 1978-ból származó adatvédelmi törvényét, jóllehet már panaszt is emeltek ellene az Európai Bíróságnál. Mindezeken túl a tagországok részben hibásan vagy eltérő értelmezésben ültették át a gyakorlatba az uniós irányelveket. A brüsszeli bizottság ezért most szorosabb kapcsolatot létesít a tagországokkal és megpróbálja a direktívák szigorúbb érvényesítésére rászorítani őket. 2005-ben áttekintik, hogy nem szorulnak-e felülvizsgálatra maguk az uniós adatvédelmi irányelvek.