A kormányok spamdilemmája

2003.07. 2. CW Számítástechnika

Kedden a brit alsóházban vitatták meg a kormányzat tisztségviselői és az ipari szövetségek képviselői a lehetséges megoldásokat a kéretlen e-mailek egyre jobban terjeszkedő problémájára.

Az EU spam elleni direktívája, amely Angliában októberben válik törvénnyé, kimondja, hogy kereskedelmi e-mailt csak annak lehet küldeni, aki előzőleg egyértelműen beleegyezett, hogy ilyen jellegű küldeményeket kíván fogadni. A probléma azonban a végrehajtásban rejlik. Először is, az EU jogszabály csak az európai országokra vonatkozik, így a legtöbb terület, ahonnét a spamek zöme származik - Délkelet-Ázsia és Dél-Amerika - nem tartozik a direktíva hatálya alá. Másrészt az EU-n belül sincsenek tényleges szabályok a beleegyezési záradék ellenőrzésére, hiszen a végrehajtás az egyes tagországok hatáskörébe lett helyezve. Az pedig végképp kideríthetetlen, hogy a küldő hogy jutott a címzett címéhez, és milyen formában kapott tőle engedélyt. Arra nézve, hogy a világ internetes forgalmának mekkora részét teszi ki a levélszemét, változó becslések vannak - általában 30 és 70 százalék közé téve az arányt -, abban azonban minden testület egyetért, hogy a helyzet romlik. A Brightmail antivírus cég szerint hálózatán az üzenetek 48 százaléka szemét, melyek közül 19 százalékot tesznek ki a pornográf reklámok. A Spamhaus spamszűrő csoport becslése szerint a világon keletkezett levélszemét 90 százaléka 200 azonosított kiszolgálóhoz köthető, melyek zöme Kínában és Dél-Amerikában található. Úgy vélik, ha tevékenységüket a világon egységesen törvénytelennek minősítenék, a spamküldők még jobban a föld alá kényszerülnének, s működésük még jobban megnehezedne.

  • kapcsolódó anyagok
SPAM