Mexikóban alkotmányt módosítanának az indiánok jogaiért

2001.04.28. FrissHirek.hu

Mérföldkőnek számít az az indiánok jogairól szóló törvény, melyet a mexikói Kongresszus alsóháza elé terjesztettek be pénteken.

A törvénytervezetet annak ellenére sikerült beterjeszteni, hogy az nem egyezik meg a zapatista felkelők követeléseivel, és így nem tud véget vetni a Mexikó déli részén kitört felkelésnek.

A Nemzeti Akciópárthoz tartozó elnök, Vincent Fox elnök és az Intézményes Forradalmi Párt együtt terjesztették be a törvényt. Amennyiben a törvényt jóváhagyják, Mexikó állam alkotmánya is megváltozik majd. Többek között elismerik általa az indián népesség autonómiáját és joguk lesz saját nyelvű iskolákhoz is. A tervezet tiltja az etnikai, vallási, kor szerinti és bármilyen megkülönböztetést.

A két baloldali tömörülés, a Demokratikus Forradalmi Párt és a Munkáspárt, megpróbálta a szavazást elhalasztani, mivel meg akartak győződni arról, hogy a tervezetben benne foglaltaknak a zapatisták követlései is. Javaslataikat azonban péntek délután visszavonták.

A zapatisták gerillamozgalma azzal vádolja a mexikói kormányt, hogy nem tesz semmit Chiapas állam békéjének megteremtéséért, az indiánok jogaiért. A felkelés névadója, a legendás parasztvezér Emiliano Zapata (1879-1919), aki a fehér nagybirtokosokkal folytatott politikai és gerillaháborút. Mítosza azóta is terebélyesedik a mai napig szolgasorban tengődő őslakosok között, akik soha nem hitték el igazán hogy Zapata halott
  • kései utódja Marcos -- a gerillák jelenlegi vezésre -- ezért választotta a subcommandante, azaz alparancsnok titulust.