Ezentúl nem ússzák meg az utaztató cégek a kötelező anyagi biztosték, azaz a kaució letételét

Április 28-ával lép életbe az a rendelete, amely a gazdasági minisztérium reményei szerint megakadályozza a HTC, a Jorgos és a Tan-Túra eseteihez hasonló történeteket, vagyis hogy a turisták kint rekedjenek egy idegen országban, mert az utazási irodának nincsen pénze a hazaszállításukra.

Mint a Népszabadság megírta, ezentúl a túraszervezőknek akkor is le kell tenniük a kötelező anyagi biztosítékot, ha egyes szolgáltatásaikat elkülönítetten számlázzák.

Volt még egyszerűbb módszer is: ha a túraszervező cég bejelentette a GM Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalának, hogy ezután nem utazásszervezőként, hanem utazásközvetítőként, vagyis megbízottként működik, mentesült az anyagi biztosíték letétele alól. Ha ezután érkezik ilyen bejelentés, akkor a hivatal megvizsgálja, mi áll a döntés hátterében. Ha indokoltnak látja, akkor hivatalból törli a vállalkozót a hatósági nyilvántartásból.

Akadtak túraszervezők, akik a valóságosnál szerényebb utasforgalmat mutattak ki, aminek következtében csak alacsonyabb összegű biztosítékot kellett produkálniuk. Noha a biztosíték összege ezután is a forgalom nagyságától függ – így logikus, hiszen az anyagi biztosíték az utasok hazaszállítására és kártalanítására való -, a hamis adat közlése mától súlyos következményekkel jár.

A hivatal törli a céget a hatósági nyilvántartásból, ezáltal a vállalkozás elveszti utazásszervezői jogosítványát, a cég vezetői pedig öt évig nem vállalhatnak ilyen természetű vezető beosztást. Emellett még azokkal a konzekvenciákkal is számolniuk kell, amelyek a hatóság félrevezetésével járnak. Ha pedig a cég jogosítvány nélkül folytatja a túraszervezést, akkor vezetője bűncselekményt követ el, amiért szabadságvesztéssel is büntethető.