Az alkotmány és a szólásszabadság

2003.10.13. Népszabadság

A többség szívének kedves nézetek demokráciában ritkán szorulnak rá a szólásszabadság védelmére. A szólás szabadsága elsősorban a népszerűtlen nézetek nyilvános hangoztatását védi. - Kis János és Sólyom László írása a gyűlöletbeszédről

De meddig terjed ez a védelem? Hol ér véget az immunitást élvező beszéd, hol kezdődnek a büntethető megnyilvánulások? Ezekre a kérdésekre úgy szól a válasz, hogy nincs olyan gondolat, melynek nyilvános közlését pusztán a tartalma alapján tiltani és büntetni lehetne. Tiltásnak és büntetésnek akkor lehet helye, ha a beszéd mások jogait sértő cselekvésre indítja a közönségét, vagy ha ilyen cselekedetek közvetlen veszélyét idézi elő.

Sokan vannak, akik ezt nem tudják elfogadni. Úgy vélik, minden eszme azért mégsem kaphat nyilvánosságot. A fajgyűlölet, a faji egyenlőtlenség hirdetése, emberek származásuk alapján való megbélyegzése: önmagában is tűrhetetlen. Az ilyen beszéd fölé nem terjesztheti ki védőernyőjét a szólásszabadság.

A teljes cikk a Népszavadság oldalán olvasható: http://www.nepszabadsag.hu/Default.asp?…

  • kapcsolódó anyagok
GYŰLÖLETBESZÉD