Bárándy Péter a gyűlöletbeszédről: két jog ütközik

2003.11.10. MTI

Az igazságügyi miniszter szerint a gyűlöletbeszéd szabályozásánál két alapjog ütközik: a véleménynyilvánítás, -alkotás és -alakítás joga valamint az emberi méltósághoz való jog, azonban az egyik védelmében a másik korlátozható. Bárándy Péter erről a Magyar Rádió 16 Óra című műsorában beszélt szombaton.

"Olyan jelenségek tűntek fel a magyar társadalomban", amelyeket (...) "nem tudunk kezelni a büntetőjog eszköze nélkül. Ezek a jelenségek olyan mértékben erősödtek fel, ami igen sok embernek az emberi méltóságát súlyosan sérti, tehát valamilyen eszközzel fel kell, hogy lépjen a társadalom ellene" - indokolta az igazságügyi tárca vezetője a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos jogszabály-módosítási javaslat szükségességét. Megjegyezte: bebizonyosodott, hogy erre "minden egyéb jogi és nem jogi eszköz elégtelen".

Úgy vélte, természetes, hogy a javaslatban tartalmi korlátozásról van szó. Természetes az, hogy a "gyűlöletre izgatás" az a tartalom, ami egy érzület, hevület felkeltésére alkalmas magatartás, és ezt valóban úgy gondoljuk, hogy nem szabad megengedni - fejtette ki a miniszter. Mint mondta, a javaslatból is kiderül, hogy a véleménynyilvánítás határa a "gyűlöletre izgatás", ami az Alkotmánybíróság eddigi határozataiban is kirajzolódott.

Ennek a lényege szavai szerint, hogy egy olyan ellenséges érzületre indít, ami önmagában veszélyes. Nem kell "további eredményt elérnie, itt a veszélyeztetés, ha úgy tetszik az eredmény".

"A gyűlöletre izgatás az egy olyan veszélyt idéz föl, ami az emberi méltóság sértésére oly mértékben alkalmas önmagában, hogy nem kell további konkrét veszélyt (...) tételezni ebben az esetben" - fogalmazott.

Emlékeztetett rá: a politikai eszközök eddig is rendelkezésre álltak, de elégtelennek bizonyultak. Felhívta a figyelmet arra, hogy a büntetőjogi eszközrendszer bevetése "általában olyan normák, olyan társadalmi viszonyok megóvásánál válik szükségessé, amelyeket más normák is óvnak".

Mint mondta, a büntetőjogi szabályozás egyéb szabályozások mellett akkor szükséges, ha az egyéb szabályozások nem képesek a kellő védelmet biztosítani, mint a gyűlöletbeszéd esetében.

Kérdésre válaszolva elmondta: tovább tárgyalnak a javaslat elfogadásáról, és reméli, hogy a parlament elfogadja azt. Megjegyezte: ha a parlament elfogadja, biztos benne, hogy az Alkotmánybíróság próbáját is kiállja a javaslatuk.

A témában a Népszabadság cikke:
http://www.nepszabadsag.hu/Default.asp?…

  • kapcsolódó anyagok
GYŰLÖLETBESZÉD