Emberi jogi kérdés a fogyatékkal élők ügye

2003.11.26. Magyarország.hu

A fogyatékosok ügye nem szűkíthető le egészségügyi, szociális problémákra, emberi jogi kérdésről van szó - mondta Kiss Róbert egy keddi konferencián. A tanácskozáson kiosztott tájékoztatóból kiderül, Magyarországon a 2001-es népszámlálás adatai szerint 577 ezer fogyatékos ember él, ami a teljes népesség 5,7 százaléka.

A fogyatékosok ügyét emberi jogi kérdésnek minősítette a megalakuló esélyegyenlőségi kormányhivatal képviselője egy budapesti tanácskozáson kedden. Kiss Róbert a januárban létrejövő kormányhivatal feladatai kapcsán első lépésként a fejekben és a lelkekben történő akadálymentesítést jelölte meg.

A fogyatékosok ügye nem szűkíthető le egészségügyi, szociális problémákra, emberi jogi kérdésről van szó - mondta Kiss Róbert. Kifejtette, hogy minden embernek joga van ahhoz, hogy a társadalmi szolgáltatásokból azonos feltételek mellett részesüljön.

A hivatal erősíteni szeretné az együttműködést az egyes tárcák között, jelenleg ugyanis a fogyatékosügy kezelése a minisztériumoknál mozaikszerű, széteső, amin változtatni kell. E mellett szorosabb kooperációt valósítana meg a hivatal a civil szervezetek és a kormányzat között is. Kiss Róbert úgy látta, a kormányhivatal 2004. évi költségvetése lehetőséget ad arra, hogy a szemléletformáló munkát el tudják kezdeni.

Szekeres Pál, a gyermek és ifjúsági tárca miniszteri biztosa úgy fogalmazott: semmilyen értelemben nincs kétféle Magyarország, nem más egy fogyatékos ember célja az életben, mint ép társaié. Beszámolt arról, hogy az Oktatási Minisztériummal közösen több mint egymilliárd forintos keretösszeggel akadálymentesítési program indul, és kitért arra a projektre is, amely a testnevelő tanárok speciális képzését célozza.

A tanácskozáson kiosztott tájékoztatóból kiderül, Magyarországon a 2001-es népszámlálás adatai szerint 577 ezer fogyatékos ember él, ami a teljes népesség 5,7 százaléka. A fogyatékosokon belül a mozgássérültek csoportja a legnagyobb, arányuk csaknem 44 százalék.

Magyarországon feleannyi fogyatékosnak (4,9 százalék) van felsőfokú végzettsége, mint nem fogyatékosnak, 32,5 százalékuk nem fejezte be a nyolc általánost, míg ez az arány a nem fogyatékosok körében csak 19,2 százalék.

A lakosság közel hetven százaléka véli úgy: a fogyatékosoknak nem szükséges dolgozni, 57 százalék pedig azt gondolja, hogy a környezetében élő, de nem az ő családjába tartozó fogyatékosokat nem feladata támogatni.

Noha törvény teszi kötelezővé a közhasználatú épületek akadálymentesítését legkésőbb 2004 végéig, ez eddig csak az épületek 20 százalékánál történt meg. Szintén egy 2001-es reprezentatív közvélemény-kutatás szerint tíz magyar közül hat még soha sem hallott az esélyegyenlőségi törvényről.

Ugyanakkor az unió polgárainak hatvan százaléka személyesen ismer fogyatékosokat, 61 százalékuk úgy gondolja, hogy legalább olyan hatékonyan tudnak dolgozni, mint nem fogyatékos társaik, és 72 százalékuk támogatja az integrált oktatást.

  • kapcsolódó anyagok
ALAPJOGOK
KISEBBSÉGI JOGOK
FOGYATÉKOSÜGY