A konvent küldöttei szerint inkább ne legyen alkotmány, de rossz szerződés ne szülessen

2003.12. 7. MTI

Az EU első alkotmányos szerződésének tervezetét kidolgozó konvent volt küldötteinek nagy része pénteken úgy foglalt állást, hogy inkább ne legyen alkotmány, semmint hogy rossz szerződés szülessen - közölte az MTI-vel Szájer József (Fidesz - MPSZ), aki szintén tagja volt a tanácskozó gyűlésnek.

Tájékoztatása szerint az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek volt konventküldötteinek tanácskozásán megfogalmazott ilyen értelmű állásfoglalást a résztvevők nagy többsége támogatta, köztük Valéry Giscard d'Estaing, a testület elnöke is.

A képviselők azonban természetesen nem szeretnék, ha ez lenne a tervezetről döntő kormányközi konferencia (IGC) kimenetele. Azt szeretnék, hogy az IGC lehetőleg még ebben az évben eredményesen záruljon le - fűzte hozzá Szájer József.

A konventküldöttek aszerint értékelnék jónak vagy rossznak az alkotmányt, hogy az mennyire áll közel az általuk kidolgozott tervezethez. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden ponton teljes egyezést várnak. Tartanak viszont attól, hogy ha az IGC fontos helyeken nagymértékben megváltoztatja a szöveget, akkor veszélybe kerülhet az alkotmány megerősítése a nemzeti parlamentekben.

Szájer József az Európai Néppárt parlamenti csoportjának ezt megelőzően tartott ülésén megerősítette: Magyarország nagyon fontosnak tekinti a kisebbségek jogainak megjelenítését az alkotmányban, ez azonban nem magyar, hanem összeurópai ügy.

A kisebbségek ügyét demokratikus módon kell megoldani, az EU-nak pedig fel kellene hagynia azzal, hogy ebben kettős mércét alkalmaz - tette hozzá.

A dokumentum egy további vitatott pontjával kapcsolatban megjegyezte, hogy alapvető történelmi tényként kell elfogadni a kereszténységnek az európai kultúra kialakulásában játszott szerepét.

Noha általános volt a vélemény, hogy az alkotmánynak minél közelebb kell állnia a konvent tervezetéhez, néhány alapvető ponton a képviselők mostani vitája is tükrözte a meglévő nézeteltéréseket.

A lengyelek például továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy a szavazási rendnél maradjon meg a nizzai szerződésben rögzített súlyok rendszere. Több képviselő - köztük Szájer József - kiállt amellett, hogy az alkotmány majdani módosításában mindegyik tagország részt vehessen. Az elfogadott határozatban szerepel az is, hogy minden tagország küldhessen szavazati joggal rendelkező biztost az Európai Bizottságba.

Ha a tagállamok nem tudnának egyetértésre jutni az alkotmányos szerződésről, az mély válságba sodorná Európát. A mostani tanácskozásból ítélve azonban a képviselők bíznak abban, hogy létrejön a megállapodás, és széles körben elismerik az olasz elnökséget, mert úgy tartják, hogy határozottan és jó irányba vezeti a vitákat - mondta Szájer József.

  • kapcsolódó anyagok
EU-ALKOTMÁNY