Ombudsmani igen az iskolai titoktartásra

2004.01. 5. Objektív Hírügynökség

Az Oktatási Minisztérium tisztában van azzal, hogy e kérdés szabályozása nem egyszerű, hiszen három különböző jogot: a szülőnek gyermeke neveléséhez kapcsolódó jogát, a gyermeket az állam részéről megillető védelemhez való jogát, illetőleg a gyermek önrendelkezési jogát kell szabályozni oly módon, hogy a kialakított megoldás alkotmányos keretek között maradjon.

A közoktatási törvényben található úgynevezett titoktartási rendelkezések feladata az is, hogy segítse a tanulók és a pedagógusok közötti bizalmi kapcsolat kialakulását. A törvényi rendelkezés figyelembe veszi azt a tényt is, hogy a családon belüli erőszak áldozatai sok esetben gyermekek, akinek krízishelyzetben éppen az iskola és a pedagógus jelentheti a segítséget.

Az Oktatási Minisztérium a pedagógusok titoktartásával kapcsolatos kérdéseket soha nem kezelte presztízskérdésként. Ezért, amikor a tárca vezetői azt tapasztalták, hogy az új közoktatási törvény életbe lépése után a "titoktartási passzus” félreérthetőnek bizonyult, nem zárkóztak el a probléma megnyugtató megoldásától. A közoktatási törvény szellemiségét megőrizve, a gyermekek érdekének elsődlegességéből kiindulva, a kérdés szabályozásának pontosítására tesz javaslatot a tárca az Országgyűlés részére. A beérkezett észrevételek alapján a tárca olyan megoldás kidolgozására törekszik, amelyik továbbra is biztosítja a legfontosabb célokat, azonban a törvény jelenlegi megfogalmazásához képest közérthetőbb és végrehajthatóbb.

A tervezett változás lényege, hogy a jogszabály egyértelműen kimondja, hogy a pedagógus mérlegelhet: ha a gyereknek nem származik ebből kára, a rábízott titkot megoszthatja a szülővel, így a gyermek írásbeli hozzájárulása is feleslegessé válik. Ha a pedagógus úgy ítéli meg, hogy a gyermek érdekét sértheti a tudomására jutott bizalmas információ kiadása, továbbra is köteles megőrizni azt. A törvényjavaslat előkészítése október hónapban megkezdődött és szándékaink szerint a tavaszi ülésszakának megkezdésekor az Országgyűlés előtt lesz.

Az Oktatási Minisztérium, ahogy eddig, a jövőben is fontosnak tartja a szakmai kérdések egyeztetését. Az Oktatási Minisztériumnak legfontosabb szakmai partnerei: Országos Köznevelési Tanács, Közoktatás-politikai Tanács, Országos Kisebbségi Bizottság. Az elkészült tervezetet az érintett testületek megtárgyalták és szövegpontosításokkal javasolták a Kormány részére történő benyújtását.

A szövegjavaslat 2003. október-november folyamán többször is egyeztetésre került az állampolgári jogok országgyűlési biztosával, az adatvédelmi biztossal, az oktatási jogok miniszteri biztosával. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szövegszerű javaslatokat tett, és személyes egyeztetés során fejezte ki egyetértését. Az adatvédelmi biztos egyetértett azzal, hogy a nevelőtestület csak a tanuló nevelésével, oktatásával és előmenetelével kapcsolatos információkat ismerhesse meg, továbbá azzal is, hogy a pedagógust a neveléssel, oktatással össze nem függő kérdések tekintetében a hatósági eljárásban megillesse a tanúvallomás-tételi kötelezettség megtagadásának joga. A pedagógusnak a tanulóra vonatkozó egyéb információknak, a szülőkkel való közlésének kérdésében nem foglalt állást. Álláspontja szerint az alkotmányos alapelvek ütközésének feloldására az Alkotmánybíróság rendelkezik hatáskörrel. Az oktatási jogok miniszteri biztosa kifejezte egyetértését a javaslattal összefüggésben.

A javasolt szöveg végleges egyeztetése még nem fejeződött be. Az államigazgatási egyeztetés során az Igazságügyi Minisztérium aggályosnak tartotta azt a megoldást, hogy a pedagógus a hatóságok előtt megtagadhassa a nyilatkozattételt. Ezért az Oktatási Minisztérium tovább folytatja a javaslat egyeztetését - áll a közleményben.

  • kapcsolódó anyagok
OKTATÁSÜGY
OMBUDSMAN