AB döntés: csak kivételes esetekben cenzúrázható a fogvatartottak nyilatkozata

2001.05.11. Origo/MTI

A fogva tartottak sajtó útján történő nyilatkozattételi jogával kapcsolatos jogszabály-módosítás ügyében Mádl Ferenc kért előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól. Az államfő szerint a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló törvényerejű rendelet múlt év végi módosítása alkotmányellenes, ezért nem hirdette ki, hanem véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak. A köztársasági elnök úgy ítélte meg, hogy a cenzúrát előíró rendelkezések szükségtelenül, illetve aránytalanul korlátozzák az elítélt, valamint az előzetesen letartóztatott és az elzárást töltő elkövető véleménynyilvánítási szabadságát és a sajtószabadságot.

Az Alkotmánybíróság álláspontja alapján nem sérti a véleménynyilvánítás szabadságát és a sajtószabadságot önmagában az, hogy a fogva tartottaknak a médiával való kapcsolata szabályozás és ellenőrzés alatt áll. "A fogva tartást végrehajtó szervezetnek a feladatai által meghatározott intézményi, működési és biztonsági érdekei megkívánják és szükségessé teszik a fogva tartott és a média közötti kapcsolat bizonyos fokú ellenőrzését, aminek menetében a büntetés-végrehajtási szervezet tagja megismeri a nyilvánosságnak szánt közlés, információ tartalmát" - áll az Alkotmánybíróság közleményében.

A határozat értelmében a véleménynyilvánítási szabadságnak és a sajtószabadságnak magas alkotmányos értékéből azonban az következik, hogy az így megismert tartalmú közlés csak akkor legyen visszatartható, ha annak nyilvánosságra kerülése súlyos következményre vezetne.

Az Alkotmánybíróság - a köztársasági elnök indítványa által meghatározott körben - a jogszabály-módosításban felsorolt okok közül a véleménynyilvánítási és sajtószabadság alkotmányosan elfogadható korlátjaként ismeri el a nemzetbiztonság védelmét és az államtitok közlésének megakadályozását. A közlemény szerint a büntetés-végrehajtási intézet rendjére és biztonságára, amely a jogállami büntetőhatalom érvényesítésének és a büntetés-végrehajtásra háruló egyéb feladatok teljesítésének egyik feltétele, az AB külön alkotmányossági elemzést nem végzett el, mivel e tekintetben a köztársasági elnök sem fogalmazott meg alkotmányossági aggályokat.

A határozathoz Kukorelli István alkotmánybíró párhuzamos indokolást fűzött, amelyben kifejti, hogy az elsődleges alkotmányossági kérdés az: összhangba hozható-e az alkotmánnyal és a véleményszabadsággal kapcsolatos korábbi alkotmánybírósági felfogással a nyilatkozatok előzetes engedélyezési rendszerének bevezetése. Álláspontja szerint az Országgyűlés által elfogadott, de a köztársasági elnök által még ki nem hirdetett törvény indokolatlanul teszi lehetővé általános érvénnyel minden egyes fogva tartott sajtó útján történő közlésének előzetes tartalmi ellenőrzését. Kukorelli István nézete az, hogy törvény meghatározhatja azokat a kivételes körülményeket, amikor az előzetes vizsgálat megengedett.