“Célunk, hogy az európai közjegyzők a mindennapi jogi munka során minél inkább építhessenek a technológia adta lehetőségekre” – mondja Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke, akit január 1-el a Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsa elnökévé választottak – a kelet-közép európai régióból elsőként. A CNUE-ről, vezetői tervekről, a közjegyzőséget a digitalizációval, illetve a COVID járvánnyal ért kihívásokról beszélgettünk.

2021. január 1-től Ön az elnöke a Council of the Notariats of the European Unionnak – vagyis az Európai Unió Közjegyzőségei Tanácsának. Mit kell tudni erről a szervezetről és miért van jelentősége annak, hogy a vezetője lett?

Az Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsa (CNUE) egy együttműködési szervezet, amely 1993-ban alakult. Számunkra a kulcsdátum 2004, amikor a régiónk országai nagyrészt, később Horvátországgal kiegészülve, az Európai Unió tagjai lettek. Megválasztásom egy üzenet a nyugat-európai közjegyzők felől, hiszen ebből a régióból még soha nem választottak elnököt a szervezet élére. Ez a bizalom kifejezése, aminek igyekszünk megfelelni. Emellett annak is elismerése, hogy a magyar közjegyzőség élen jár a digitalizációban, a technológia jelentőségét és elterjedését pedig a világjárvány még inkább előtérbe hozta és felgyorsította. A világjárvány nehéz helyzet elé állított bennünket. A vírus legyőzésének reménye már felsejlik, de még mindig messze vagyunk attól, hogy visszaálljanak a békebeli viszonyok és szabadon lehessen egymással emberi kapcsolatokat létesíteni.

Dr. Tóth Ádám

Fotó: Mohai Balázs / Jogi Fórum

Nagyjából lehet azt tudni, hogy az Európai Unióban hány közjegyző működik? Egyáltalán: minden uniós tagállamban vannak közjegyzők?

Az Európai Unió három nagy jogkört foglal magába. Már csak kisebb részben az angolszász jogkört, ide jelenleg az EU tagállamai közül Írország és Ciprus tartozik. Szintén az EU-ban találhatjuk Dániát, Svédországot, Finnországot, akik a skandináv jogkörhöz tartoznak. De ezeken az országokon kívül – 22 európai tagállamban – latin típusú közjegyzőség működik, ami nagyon hasonlít a magyarhoz. Ez azt jelenti, hogy azonos a bizonyítási rendszerünk: ismeri a közokirat fogalmát, a közokirathoz kapcsolódó vélelmeket és ezen belül ismeri a közjegyzőt, illetve a közjegyző működésére többé-kevésbé egységes szabályokat állapít meg.

Vannak nagyobb hagyományú közjegyzőségek és vannak fiatalabbak is. A legrégebben működő közjegyzőség az olaszországi. Amikor korábban az egyes olasz tartományok önálló államként működtek, külön közjegyzőségük volt. Ezek a bolognai iskolából, illetve a padovai egyetemből gyökereztek, és elkezdték írásba foglalni azokat a megállapodásokat, amiket a kor egyszerű emberei, kereskedők, iparosok kötöttek egymással. Ebben az időszakban még nagyon nagy volt az analfabetizmus, tehát a pillanat megragadása és rögzítése kulcsfontosságú volt a későbbi bizonyíthatóság miatt.

A régóta működő közjegyzőségek közül megemlíteném még a franciát. Franciaországban a XIV. század óta minden ingatlanügylet közokirat-köteles, a bérleti szerződéseket is közjegyzőnek kell készítenie.

Németországban egy nagyon heterogén közjegyzői formát egyesítettek a német egységgel, és lett belőle először birodalmi, majd később szövetségi közjegyzőség.

Ma a közjegyzők feladata, az említett írásbeliségnek és a vele járó közbizalomnak az átörökítése a digitális korba. A közjegyzők száma az országok nagyságától és attól függően változik, hogy milyen feladataik vannak. Ahol nagy a népesség, illetve, ahol egy-egy jogügylet létrehozásának kötelező érvényességi feltétele a közjegyzői okirat, ott több közjegyző van. Így Németországban a számuk tízezer, míg Franciaországban tizennégyezer. Franciaország esetében hatvanmilliós népességről van szó, és minden ingatlanügylet közokirat-köteles. A németeknél pedig nem csak az ingatlanügyletek, de a cégügyek is közokirat-kötelesek. Magyarországon sokkal kevesebb a közjegyző, de ez a szám a nálunk közjegyzőhöz telepített feladatok ellátásához elégséges.

Egy évre szól a megbízatása. Milyen tervei vannak erre az időszakra?

Egy év borzalmasan rövid idő, alapvetően a kihívásokra kell válaszolni. Ma a legfontosabb ezek közül az úgynevezett papírmentes iroda megteremtése európai szinten. Azon dolgozunk, hogy egy stabil és hosszú távú digitális együttműködés alapjait fektessük le a közjegyzők körében. Célunk, hogy az európai közjegyzők a mindennapi jogi munka során minél inkább építhessenek a technológia adta lehetőségekre. Ennek komoly akadálya, hogy az állampolgárok általában nem rendelkeznek elektronikus aláírással. Ezt látjuk Magyarországon is, ahol az új személyi igazolványhoz lehetőségünk van elektronikus aláírást kérni, de az emberek 70 százaléka nem él ezzel, pedig egy fillérjébe sem kerülne.

A világjárvány hozta elő a másik kihívást, a személyes találkozások számának minimálisra csökkentését. Felmerült, hogy videokonferencia segítségével miként lehetne közjegyzői okiratokat készíteni. A legfőbb akadály itt is az, hogy az okirat nem írható alá, ha a közjegyző kétséget kizáróan nem tud meggyőződni az ügyfél személyazonosságáról. Erre két módszer van. Az egyik az úgynevezett fizikai jellegű e-aláírás, tehát az az aláírás, amit ismerünk. Általában a jogász kollégák is ezt használják: van egy aláírókártyájuk, és ahhoz kapcsolódik egy kód, amelynek segítségével írnak alá. A másik megoldás a biometrikus aláírás, ez csak az adott személyre jellemző, mással fel nem cserélhető aláírást jelent. Ma a szakemberek szerint a legnagyobb biztonságot a két módszer vegyítésével érhetjük el.

Dr. Tóth Ádám

Fotó: Mohai Balázs / Jogi Fórum

Az Európai Bizottság munkatervében beszélt arról, hogy szükség lenne egységes európai azonosító okmányokra. Úgy gondolom, ha egy egységes azonosító igazolvány szerinti standardot vezetnek be, megkerülhetetlen lesz az egységes európai aláírás.

Ma a legnagyobb problémánk, és erre szeretném a Bizottság figyelmét felhívni, hogy ha én aláírok az itthon elfogadott elektronikus aláírásommal valamit, akkor azt már Bécsben, Pozsonyban nem értik. Hiába létezik egy eIDAS rendelet, ez nem teszi lehetővé azt, hogy ezek a standardok, ezek a követelmények teljesen egységessé váljanak.

Ha röviden össze kéne foglalnom, akkor a következő egy évben a digitalizációra szeretném a hangsúlyt helyezni és arra, hogy a videokonferenciával készíthető okiratok környezetét, feltételeit meg tudjuk teremteni. Szeretnénk elérni, hogy abban, amit eddig papírmentes irodaként fogalmaztunk meg, azaz, hogy elektronikus okiratok készüljenek elsősorban a közjegyzői irodában, tovább tudjunk lépni, és egy hatósági, de kényelmi szolgáltatást tudjunk nyújtani az állampolgároknak úgy, hogy az eljárás által nyújtott biztonság és megbízhatóság nem csökken.

Mennyi időre lesz szükség ahhoz, hogy ez megvalósuljon?

Miután a kérdést most vetette fel a Bizottság, most kellett elkezdeni kidolgozni a javaslatot. Arra számítok, hogy négy-öt év múlva valósulhat meg az egységes elektronikus aláírás.

Ön 1993 óta dolgozik közjegyzőként. Mi az, ami a leginkább átalakult azóta a közjegyzői hivatásban?

A közjegyzői eljárások digitalizációja kétségkívül az egyik legfontosabb változás. Több mint egy évtizede vannak már teljes egészében elektronikus eljárásaink, de az általunk vezetett összes nyilvántartás elektronikus, és szinte mindegyik eljárásunkban lehetőség van az e-ügyintézésre. 2020. január 1-től a magyar közjegyzők a hagyatéki ügyeiket, az okirataikat már nem is helyi adatbázisban, hanem központi adatbázison keresztül vezetik. A hagyatéki eljárás teljesen elektronikussá vált. Elektronikusan kapjuk meg a hagyatéki leltárt, minden irat elektronikusan készül. Csak azok az ügyfelek kapják meg kinyomtatva a jegyzőkönyvet vagy a hagyatékátadó végzést, akik ezt külön kérik. De ma már egy laptoppal is el lehet menni egy hagyatéki tárgyalásra, és annak segítségével le lehet tárgyalni az adott hagyatéki ügyet. Ehhez kapcsolódóan megteremtettünk egy központi postázó rendszert. A hagyatéki ügyben keletkezett végzések néhány percen belül postára adhatók, anélkül, hogy órákig kellene tértivevényeket írni és postázni és postára menni, ezzel jelentős papírmunkát takarítunk meg és gyorsítjuk a folyamatainkat.

Van a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának egy Adatkutató Alintézete. Miért hozták létre ezt és mivel foglalkoznak?

A digitális kihívás azt is jelenti, hogy lehetőségeket kapunk. Ezek közé tartozik, hogy adatokhoz jutunk, melyek kinyerésével trendeket rajzolhatunk fel, és ezáltal jobbá tudjuk tenni a munkánkat és szolgálni az ügyfeleinket. Az adatbányászat lényege, hogy a kapott adatsorból következtetéseket vonunk le.

Ha például azt látjuk, hogy Magyarországon a negyvenéves férfiak végrendelkeznek inkább, az ötvenes férfiak kevésbé, a harmincasok pedig még kevésbé, akkor a cél az kell, hogy legyen, hogy az ötvenes és a harmincas korosztályt szólítsuk meg, és nekik magyarázzuk el, miért lehet az ő életükben is jelentősége a végintézkedésnek. Ez nem promóció, hanem jogi edukáció. Nyilván valamilyen oka van, ha az egyik korosztály úgy dönt, hogy valamilyen okiratot elkészíttet, a másik korosztály pedig úgy, hogy neki erre nincsen szüksége. Nem a konkrét személyek az érdekesek egy ilyen kutatásban, hanem az, hogy milyen jelenség hol és hogyan tűnik fel. Ezekből lehet következtetéseket levonni.

Dr. Tóth Ádám

Fotó: Mohai Balázs / Jogi Fórum

Emellett akár prevenciós szerepe is lehet az adatok vizsgálatának. Ha például azt látjuk, hogy egy adott területen nagyon sok a magánkölcsön, akkor meg kell vizsgálni, hogy mennyi ebből az uzsorás kölcsön. Azzal szemben pedig fel kell venni a harcot, ami csak úgy megy, hogy a feleket alaposan kikérdezzük, és ha felmerül az uzsora gyanúja, akkor közjegyző nem működik közre az ügyletben. Tehát az Adatkutató Alintézet miközben túllép a közjegyzőség keretein, erősen segíteni fogja a közjegyzőség munkáját.

Az elmúlt kérdések kapcsán többször volt szó a közjegyzői munkában alkalmazott digitális újításokról. Van-e valami, amit még kiemelne? Ezek a digitális újítások könnyebbséget, vagy inkább nehézséget, esetleg többletadminisztrációt jelentenek? Hogy látja, a közjegyzők mit gondolnak erről?

Az átmeneti időszakban mindenképpen többletadminisztrációt jelentenek az újítások, de miután megszokjuk a rendszert, egyszerűbbé és gyorsabbá válik a munka, ami nemcsak a közjegyzőknek, hanem az ügyfeleknek is jó. Ha az ember már száz okiratot felvitt a nyilvántartó rendszerünkbe, akkor a százegyedik már nem jelent problémát.

Abba gondoljunk bele, hogy amikor a mindenki által használt Word szövegszerkesztő program elé először leültünk, még gondot jelentett dőlt betűsre átszerkeszteni egy szöveget, ma pedig már az emberek többségénél ez rutinfeladat. Így vagyunk ezekkel a rendszerekkel is. Hosszú távon nincs is más jövő, az elektronikusan elkészült dokumentumok kezelése egyszerűbb. Ezért azon dolgozunk, hogy az intelligens, digitális eszközök egyre jobban segítsék a szakmai tevékenységünket.

Most arra készülünk, hogy valamilyen biometrikus aláírást rendszeresítve a közjegyzői okiratoknál, a tisztán elektronikus okiratok készítését be tudjuk vezetni.

Ugyanakkor biztos vagyok benne, hogy a gép nem fogja tudni kiváltani a közjegyzői munkát. A gépből teljesen hiányzik a kreativitás. Ma nincs olyan mesterséges intelligencia, amely nemcsak használja, hanem kreatívan használja az anyagokat, jogi szövegeket.

Milyen hatással van a járványhelyzet a munkájukra? Több-e az ügy vagy kevesebb, mennyivel nehezebb az élet?

Az első hullám nagyon komoly csapás volt. A forgalomnak több mint a fele eltűnt nálunk. Főként 2020. húsvét környékén történt meg többször, hogy ültünk az irodában és napi egy vagy két ügyfél jött. Ez nem vetített túl jó jövőképet elénk. A nyáron felfutás volt, mindenki mindent be akart pótolni és nagy reményekkel voltunk. Mára mindenki látja, hogy ez a járvány nem egy felejthető kaland, nem lehet fél lábon állva is kihúzni. Több évünket fogja igénybe venni a vírus, és nem biztos, hogy ugyanúgy fog visszaállni az életünk, ahogy előtte, hiszen egy csomó új tapasztalatot szereztünk a saját nyomorúságunk által. Gondolok itt például az iskolai oktatásra is, vagy arra az igényre, hogy miért ne lehetne megcsinálni videokonferencia segítségével egy okiratot.

Nagyon bízunk benne, hogy mielőbb elmúlik a járványhelyzet.

Dr. Tóth Ádám

Fotó: Mohai Balázs / Jogi Fórum

A második hullámról tud valamit mondani?

Sokkal kiegyensúlyozottabb, mint az első volt. Akkor mindenki azt gondolta, hogy ha bezárkózik és otthon marad, ki fogja bírni. Aztán rá kellett jönni arra, hogy még talán 2022-ben is küzdeni fogunk ezzel a kórral, az egyre gyengülő, de visszatérő hullámokkal. Egy ideig nem lesz kiszámítható, hogy egy-egy ország mikor nyit, vagy mikor zár be újra. Ez akár egy 3-5 évet átfogó időszak is lehet. Ennyit nem lehet gazdaságilag bezárkózva kibírni. Lehet, hogy a világ legnagyobb cégeinek fő tulajdonosai kibírnák, de az emberek többsége nem. Márpedig a biológiai szervezetünk olyan, hogy enni kell és valamiből meg kell élni. Ezért a második hullám alatt sokkal kevésbé éreztem azt a nagy visszavonulást és azt a fajta kiegyensúlyozatlanságot, amit az első hullámban.

Létezik -e még a KÖSZIKE (Közjegyzők Színjátszó Köre)?

Igen, létezik! Optimisták vagyunk és bízunk abban, hogy az éves nagy összejövetelünket, a Közjegyzői Kollokviumot idén ősszel már meg tudjuk tartani. A KÖSZIKE pedig, nem kis áldozatot vállalva, lelkesen próbál és készül erre az őszi alkalomra egy magyar szórakoztató darabbal. Hogy ez mi is lesz, az egyelőre legyen titok.


Tóth Ádám 1990-ben, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte meg jogi diplomáját. Tanulmányai alatt az oxfordi Christ Church College és a University of South Carolina, később a svájci Nemzetközi Jogi Összehasonlító Intézet ösztöndíjasa volt. 1992-ben tett jogi szakvizsgát. Tudományos pályára készült, az ELTE Római Jogi Tanszékének oktatója volt, majd Zlinszky János professzor hívására az akkor megválasztott alkotmánybíró titkára lett. 1993-ban közjegyzőhelyettes, 1998-tól pedig közjegyző Budapest kilencedik kerületében. 2001-től a Budapesti Közjegyzői Kamara elnökségének tagja. 2004-től a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökhelyettese, a Közjegyzők Nemzetközi Uniója állandó tanácsának tagja és Magyarország képviselője az EU tagországok Közjegyzőségeinek Tanácsában, valamint a Közép-Európai Közjegyzői Együttműködésben. 2007-ben választották meg a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökének. 2016-ban a CNUE Igazgatótanácsának tagja, 2021-ben egy évre a szervezet elnökévé választották. Jelenleg is az Országos Bírói Tanács tagja, a Magyar Jogász Egylet alelnöke és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatója. Számos nemzetközi és hazai konferencián előadó, nemzetközi és hazai jogi szakkönyvek, folyóiratok szerzője. Angol és német nyelvi jogosítvánnyal is rendelkezik.