“Míg a bírói pálya egy magányosabb terület, hiszen a bírónak egyedül kell képesnek lennie a megfelelő döntés meghozatalára, addig az ügyészségen inkább csapatmunka zajlik. Aki aktív csapatjátékos, annak tehát az ügyészi munka lesz a megfelelő választás” – mondja Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség Kommunikációs és Sajtófőosztályának vezető ügyésze. Ügyészi pályaútról, képzésekről és előmeneteli rendszerről, az információs technológia ügyészi feladatellátásban betöltött szerepéről, valamint az ügyészségi kommunikáció fejlődéséről és eredményeiről beszélgettünk. 

Hamarosan számos ügyészségi fogalmazói álláspályázat kerül kiírásra az ügyészi szervezeten belül. Milyen lehetőségei vannak ma egy ügyészségi fogalmazónak, mire kell felkészülniük a jelentkezőknek?

Az utóbbi időben jellemzően 2 évente hirdet fogalmazói álláshelyeket az ügyészség. Előzetes terveink szerint nagyobb számú fogalmazói álláshelyet fogunk meghirdetni május végén az ország különböző pontjain. Az álláspályázatokról részben az Ügyészségi Közlönyből, részben pedig az ügyészség honlapjáról (www.ugyeszseg.hu) lehet majd tájékozódni. Az ügyészségi fogalmazók felvételi feltételrendszerét, pályaútját és előmenetelét törvényi keretek határozzák meg elsősorban. A kötelező fogalmazói gyakorlati idő a szervezetben 3 év, amely egy intenzív szakmai képzés keretén belül zajlik.

Az ún. Magyar Ügyészképző Központ részben az ügyészek számára, részben pedig az ügyészségi fogalmazók, valamint a szervezet dolgozói számára szolgál belső továbbképzési hálózatként, melynek legfajsúlyosabb része kifejezetten a fogalmazók szakvizsgára, valamint az ügyészi munkára való felkészítése. Roppant speciális szervezetről beszélünk, gyakorlatilag egy köztes állomásról, amely átfogja az egész büntetőeljárást, hiszen az ügyész a nyomozás kezdeti szakaszától egészen a bírói szakasz legvégéig jelen van, nagyon összetett és szerteágazó a munkája. Talán kevésbé közismert tény, hogy az ügyészségnek van nem büntetőjogi, hanem közjogi tevékenysége, közjogi szakága is, amelyen belül nagyon sokféle közérdekvédelmi feladatot lát el.

Fotó: Mohai Balázs / Jogi Fórum

Mi szükséges egy eredményes pályázathoz? Hogyan zajlik a fogalmazók ügyészi pályára történő felkészítése?

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján azt elmondhatom, hogy jelentős az érdeklődés a fogalmazói álláshelyekre.

Mi kell ahhoz, hogy valaki eredményesen pályázzon az ügyészségre? Minél jobb, lehetőség szerint kiváló tanulmányi eredmények. Emellett előnyt jelent, ha a pályázónak van valamilyen szakmai, tudományos tevékenysége, gondolok itt pl. a minden évben meghirdetésre kerülő Kozma Sándor tudományos pályázatra.  A pályázatnak van kifejezetten fogalmazói és joghallgatói kategóriája is – lehetőséget biztosítva ez által azon joghallgatóknak, akik kifejezetten orientálódni kívánnak a pálya irányába. Előnyt jelent továbbá egy szélesebb körű nyelvtudás is. A felvételi feltételek elbírálása egy komplex szempontrendszer szerint zajlik.

A fogalmazóknak van egy szakmai instruktoruk, aki végigkíséri a szakmai fejlődésüket, illetve rendszeresek a szervezeten belüli vizsgák, amelyek mind a felkészülésüket szolgálják. Lehetőségük van arra, hogy különböző ügyszakokban tegyenek szert a tudásra, tehát folyamatosan rotálódva vesznek részt a képzésben. Mivel az ügyészségnek van nyomozati jogköre is, így a Központi Nyomozó Főügyészségen, illetve annak regionális osztályain lehetőség nyílik a fogalmazóknak a nyomozati munka megismerésére, a közérdekvédelmi területen pedig minden, ami a büntetőjogon kívüli jogág, ugyancsak első kézből ismerhető meg számukra. Ma már egy fogalmazó – szigorú keretek között – de tárgyalhat is, ahogyan az alügyészek is.

A fogalmazóképzés és a jogi szakvizsga letételét követően a kötelező – minimum egy éves – alügyész képzés következik, ahol már kifejezetten az ügyészi munkára való felkészítés zajlik.

Az elmúlt évtizedekben jelentős változáson ment keresztül maga a jog, így a korábbi 2 éves fogalmazói kötelező gyakorlati idő ma már 3 évre emelkedett, amelyet egy emelt szintű és gyakorlatiasabb tudást feltételező jogi szakvizsga letétele koronáz meg.

Mit gondol, milyen speciálisabb képesség vagy készség kell ahhoz, hogy valakiből „jó ügyész” váljon? Milyen habituális vonások, avagy beállítottság szükséges az eredményes munkához?

A sikeres pályaúthoz azt gondolom, hogy az elkötelezettség, a rugalmasság, pontosság, sokoldalúság, a precizitás, felelősségvállalás, mint készségek és képességek, valamint a jogszabályok magas szintű és naprakész ismerete elengedhetetlen. Mivel van összehasonlítási alapom – bírósági fogalmazóként kezdtem – azt elmondhatom, hogy míg a bírói pálya egy magányosabb terület, hiszen ott a bírónak egyedül kell képesnek lennie a megfelelő döntés meghozatalára, ezzel szemben az ügyészségen sokkal inkább csapatmunka zajlik. Gyakoriak a személyes konzultációk az eljárás számos szakaszában, vannak több fő részvételével zajló nyomozások, nagyobb ügyekben a tárgyalásokon több ügyész képviseli a vádat – tehát sokkal fajsúlyosabb a csapatmunka ezen a területen. Aki aktív csapatjátékos, annak sokkal inkább az ügyészi munka lesz a megfelelő választás.

Fotó: Mohai Balázs / Jogi Fórum

Mennyire hangsúlyos a szakmai továbbképzés az ügyészi szervezeten belül? Milyen kötelező, illetve választható képzések állnak rendelkezésre az ügyészek számára?

Ami az ügyészeket illeti, nem áll meg a képzés az ügyészi kinevezéssel. Ezt követően vannak kötelező és rendszeresített képzések, illetve választható, fakultatív és pályázható lehetőségek is. 5 éves ciklusokban mérendő – egy pontrendszer alapján – az ügyészek szakmai felkészültsége, amely szervezeten belüli vagy társszervvel egyetértésben szervezett képzés, valamint külföldi gyakorlat is lehet.

Szerencsére az elmúlt években számos lehetőség nyílt meg az ügyészek számára, amelyen keresztül külföldi partnerszervezeteknél szerezhetnek gyakorlatba is átültethető szakmai tapasztalatokat, elsősorban az Európai Unión belül. Az Európai Igazságügyi Képzési Hálózatot (EJTN) emelném ki, amely a továbbképzések legfontosabb generátoraként nyújt képzési lehetőségeket és csereprogramokat az unión belül az ügyészek – és egyben a fogalmazók, alügyészek – számára. Spanyolországba, Hollandiába, Litvániába utazhattak csereprogram keretében ügyészeink az ottani jogrendszer megismerése céljából. Az EUROJUST az egyik legfontosabb partnerünk, melynek munkájába szintén szép számmal tekinthetnek be kollégáink szakmai utak során. Az utóbbi időszakban pl. fogyasztóvédelmi, mesterséges intelligencia tárgyú, illetve a nyomozás technikáit és taktikáit, nemzetközi bűncselekmények nyomozását bemutató képzéseken vehettek részt ügyészeink. Amint az látható, mind témáját mind tematikáját tekintve nagyon szerteágazó a képzési paletta. Ezek a tanulmányutak nagyon népszerűek és szerencsére egyre szélesebb körűek is. A nemzetközi képzésekre szintén pályázni kell, a lehetőség azonban mindenki számára adott a szervezeten belül.

Kiemelném, hogy fogalmazóink az EJTN keretében – az ún. európai polgári és eljárásjogi szekcióban – szervezett versenyen az elmúlt évben különdíjban részesültek, amely azt mutatja, hogy már fogalmazóként is nemzetközi szinten mért, jelentős szakmai tudással bírnak. Ez az eredmény egy esetleges későbbi ügyészi pályázat során nagy súllyal értékelendő.

Az innováció és az információs technológia fejlődése mennyiben érinti az ügyészek feladatellátását? Hogyan teszik hatékonyabbá az új informatikai fejlesztések a szervezet munkáját?

Az informatikai fejlesztések, amelyet a Covid-időszak csak felgyorsított, olyan előnyökkel szolgáltak, amelyeket a járvány elmúltával is minden nap integrálni tud az ügyészség. Korábban nem volt elterjedt a „home office” munkavégzés az ügyészségen, a kényszer szülte helyzet eredményeként ma már azt mondhatjuk, hogy a megfelelő informatikai háttértámogatás birtokában ugyanolyan hatékony a távoli munkavégzés.

A bíróságon a távmeghallgatás vált egyre szélesebb körben alkalmazott eljárási formává, amely ráadásul költségmegtakarítást is eredményez – adott esetben nem kell mozgatni a terheltet, hiszen a legtöbb büntetés-végrehajtási intézetben már rendelkezésre áll a távmeghallgató szoba, továbbá az eljárás egyéb szereplői számára is biztosítható, hogy akár a lakóhelyükön tegyenek eleget a megjelenési kötelezettségüknek.

Ugyancsak hangsúlyos elem az online képzés lehetősége is, vagy a különböző értekezletek, online meetingek lebonyolítása a járvány elmúltával is bevett gyakorlatnak számít az ügyészségen.

A képzések hibrid rendszerben, tehát részben személyesen, részben pedig online folynak. Az ügyészségi szóvivők képzése tekintetében pl. nagyon fontos a személyes jelenlét, hiszen ott többek között beszédtechnikai- és helyzetgyakorlatok is zajlanak.

Fotó: Mohai Balázs / Jogi Fórum

22 éves az ügyészségi szóvivői hálózat és 3 éve jött létre a Legfőbb Ügyészségen belül a Kommunikációs és Sajtófőosztály az Ön vezetésével. Miért volt fontos ezen önálló szervezeti egység létrehozása?

2001 óta van sajtószóvivői hálózat és egyben szervezett szóvivői rendszer az ügyészség berkein belül. Tekintettel a terület specializáltságára, a kezdetektől az a döntés született, hogy nem szervezeten kívüli, tehát külsős újságírók fogják ellátni a szóvivői feladatokat. Vannak olyan rátermett, talpraesett és kiváló beszédkészségű ügyészek és alügyészek, akik erre készek és képesek, akik ezt a feladatot kiválóan el tudják látni. Számukra folyamatos a szóvivői felkészítő program, ennek része minden évben egy 3 napos nagyon intenzív gyakorlati képzés, amely kifejezetten azt célozza, hogy a médiában eredményesen és hatékonyan tudjanak szakmai értelemben véve megnyilvánulni.

A világ folyamatosan változik, amire gyorsan kell reagálnunk. 10 évvel ezelőtt még azt mondtuk, hogy ami nincs benne a televízióban az nincs is. Ma már azt mondjuk, hogy ami nem jelenik meg az online térben – és még inkább azon belül is a közösségi médiában – az nincsen. Gyakran már inkább a közösségi hírfolyamokból tájékozódunk a klasszikus értelemben vett hírmédiumok helyett, illetve a klasszikus médiumok is jelen vannak a közösségi médiában.

A leterheltebb szervezeti egységeken belül, mint pl. a Fővárosi Főügyészségen és a Központi Nyomozó Főgyészségen, kizárólagosan, teljes állásban látják el a szóvivői munkát ügyészeink, a többi főügyészségen pedig a mindennapi munkájuk mellett, ennek minden előnyével és hátrányával együtt. Minden ügyészségen legalább 2 kolléga foglalkozik a szóvivői teendők ellátásával – hogy mindig legyen valaki, aki hadra fogható – a nagyobb ügyészségeken ez 3 főt jelent. Jelenleg szűk 50 ember van, aki kommunikációval foglalkozik a szervezeten belül.

Milyen módon és milyen platformokon tájékoztatják a társadalmat az ügyészség munkájáról és eredményeiről, mik a távlati célok? Mit jelent a „Jogászból magyarra” kifejezés?

Különböző korszakai voltak az ügyészségi kommunikációnak, sokáig csak „elszenvedői” voltunk a média figyelmének. Egészen 2001-ig – amíg a szervezett szóvivői hálózat létre nem jött – esetleges és eseti volt az ügyészség megszólalása. Sokkal inkább róla beszéltek, minthogy vele vagy általa. Ezen a tendencián szeretett volna változtatni a Legfőbb Ügyészség vezetése és ez is volt az elsődleges célja a szóvivői hálózat kiépítésének és kiterjesztésének a további főügyészségekre is. Kezdetben ez tulajdonképpen rendelkezésre állást jelentett – jött az újságíró az adott médiumtól és volt kinek feltegye a kérdéseit. Később magunk is elkezdtünk híreket szolgáltatni és sajtóközleményeket írni, vagyis tematizálni a médiajelenlétünket, így nem csak vártuk a médiaérdeklődést, hanem kicsit orientáltuk is.

Amikor is az online világ ennyire előre tört és a közösségi média gyakorlatilag megkerülhetetlenné vált, stratégiai döntés volt közvetlenül a Covid-pandémia előtt, hogy lépjünk ki aktívan az online tér ezen szeletére is, hiszen már a médiával való interakció folytán folyamatosan és proaktívan jelen voltunk. Ugyanakkor a közösségi médiára szintén igaz volt, hogy csak rólunk beszéltek és mi nem vettünk részt ebben a párbeszédben, ezen is szerettünk volna változtatni. Ezzel egyidejűleg megújítottuk a honlapunkat és létrehoztuk a közösségi oldalainkat, azon platformokat favorizálva, amelyeket leginkább fogyasztanak ma Magyarországon, mint pl.  a Facebook, a YouTube és a külföldi érdeklődés végett a Twitter. Igyekszünk többféle eszközzel ismertetni az ügyészség munkáját mindenki számára, figyelembe véve az edukációs, figyelemfelhívó tartalmat.

Vannak tematikus sorozataink is a hivatalos Facebook oldalunkon, mint pl. a „Jogászból magyarra”. Minden szakmának megvan a maga „tolvajnyelve”, a jognak aztán pláne, így a célunk, hogy ne csak a szakmabeliek számára legyen érthető a mondandónk.  Él egy illúzió az emberekben – amely részben a hollywoodi filmeknek köszönhető – hogy az ügyészi munka és a tárgyalótermi élet arról szól, hogy csupán a laikus elem meggyőzése a cél. Ebből fakadóan minél nagyobb ügyről van szó, annál több a teátrális elem és háttérbe szorul a jogi tartalom, hiszen nem a professzionális bíró, hanem a laikusok meggyőzése a cél, ennek minden eszközével együtt. Ezzel szemben a valóságban az ügyészség munkája kevésbé látható a laikus számára, így nehezebb képileg is megjeleníteni és bemutatni, miként is zajlik ez a gyakorlatban, a mindennapi életben.

Fotó: Mohai Balázs / Jogi Fórum

Célunk, hogy a szakmaiság megőrzése mellett közérthetően tájékoztassuk az olvasó-, vagy hallgatóközönséget. Nálunk a közbizalom, az elfogadottság az, ami a sikerességét mérheti egy kommunikációs tevékenységnek és ennek mindenképpen része kell, hogy legyen az is, hogy mivel foglalkozunk, milyen eredményeket érünk el, tisztázva ez által azokat a büntetőjogi fogalmakat, amelyek a mindennapok során folyamatosan cirkulálnak a hírekben.

Van egy hang-, és képtechnikai laborunk, az itt dolgozó stáb megfelelő technikai háttérrel rendelkezik, így a legtöbb kommunikációs terméket saját magunk állítjuk elő és dolgozzuk ki, főként amióta az online tartalomgyártásunk előtérbe került és rendszeressé vált.

Célunk „az ügyész is ember” felmutatása, illetve bemutatása is egyben, erre a közösségi médiaplatformok kiválóak, ez által egymást is jobban megismerhettük és a kollégáink tehetsége, sokszínűsége és embersége is nap, mint nap megmutatkozik, amire nagyon büszke vagyok. Komoly sportteljesítményű ügyészeink vannak, vannak közöttünk írók, költők, sőt zenészek is, amely információk megismerésére és megismertetésére az online média kiváló táptalajként szolgál.

Végezetül egy kicsit személyesebb kérdés: miért döntött az ügyészi pálya mellett és mi sodorta a közvélemény tájékoztatása, a kommunikáció és a szóvivői munka irányába? 

Én eredetileg bíró szerettem volna lenni, büntetőbírónak készültem. Kiváló és nagyon színvonalas volt a felkészítés a bírói szervezeten belül, a pályámat fogalmazóként Szarvason kezdtem. Időközben vonzóvá vált számomra az ügyészi pálya, ez a fajta csapatmunka és csapatjáték sokkal inkább testhezálló hozzám. A jogi szakvizsga letétele után pályáztam az ügyészségre, így előbb a Szarvasi Városi Ügyészségen, majd a Békés Megyei Főügyészségen, később pedig a Központi Nyomozó Főügyészségen folytattam a pályautamat. Sokáig nyomozó ügyész voltam, amely kifejezetten csapatmunkát jelent. Nyomozó ügyésznek lenni annyiban is speciális és különleges – egyben ez adja a nehézséget is – hogy az ügyész gyakorlatilag maga nyomoz az ügyben, képviseli a vádat és végig viszi mindezt az egész bírósági eljárásban. Ez a munka hatalmas felelősség, azonban nagy lehetőség is rejlik benne, hiszen az eljárás minden részletét és szereplőjét kizárólag a nyomozó ügyész ismeri.

A szereplés, a nyilvánosság előtti felszólalás sosem állt távol tőlem. A nyilvános szereplés szerves része volt a fiatalkoromnak is, hiszen már diákként is sokat szerepeltem és versenyeztem, szépirodalmi tárgykörben is megmérettettem magam, országos Kazinczy-versenyt is nyertem. Úgy képzeltem el a jogászi munkát – amely a hivatás választásban is befolyásolt -, hogy a nyilvános megszólalás és szereplés is a része legyen. Ügyészként nagyon szerettem a vádbeszédekre készülni, hiszen az ember gyakorlatilag a személyiségét is bele viheti a munkába, akár egy-egy idézet is belefér, ami illeszkedik az adott vádbeszédbe.

Amikor a szóvivői hálózat kialakult és rám esett a helyi vezető választása, akkor ezt az első perctől fogva kihívásként éltem meg és egy olyan munkakörként értékeltem, ami számomra igazán testhezálló lesz. Mindez végig kísérve a pályámat abból egyre nagyobb részt „hasított ki”, már Békés megyében is nagyon aktívan helyt kellett állnom szóvivőként, de a Központi Nyomozó Főügyészségen nagyságrendekkel többet, ott napi szinten „adták egymásnak a kilincset” az újságírók, 10 éve pedig már én fogom össze az ügyészségi szóvivők munkáját a Legfőbb Ügyészség szóvivőjeként.

Fotó: Mohai Balázs / Jogi Fórum

________________________________________________________________________________

Fazekas Géza 1969-ben született Gyulán. A helyi középiskola után Szegeden, a József Attila Tudományegyetemen végezte el a jogi kart, majd 1993-tól a Szarvasi Városi Bíróságra nyert fogalmazói kinevezést. A jogi szakvizsga után, 1996-tól a Szarvasi Városi Ügyészség, majd 1998-tól a Békés Megyei Főügyészség ügyésze. A nyomozó ügyészi munka mellett, kiemelt gazdasági büntetőügyekkel foglalkozott. Időközben 1999-ben az ELTE-n gazdasági büntetőjogi szakjogász végzettséget szerzett. 2007-től a Központi Nyomozó Főügyészség ügyésze, ahol 2011-től osztályvezető ügyészként, majd főügyészhelyettesként irányította az ügyészi hatáskörbe tartozó korrupciós bűncselekmények nyomozását.

Az ügyészi munkája mellett, 2001-től a Békés Megyei Főügyészség, majd 2007-től a Központi Nyomozó Főügyészség sajtószóvivői feladatait is ellátta. 2012-től a Legfőbb Ügyészség sajtószóvivőjeként – előbb a Kabinet főosztályvezető-helyettes ügyészeként, majd a 2020-as megalakulásától a Kommunikációs és Sajtófőosztály főosztályvezető ügyészeként – fogja össze az ügyészi szervezet sajtómunkáját.

Munkáját 2016-ban a legmagasabb ügyészségi elismerésnek számító Kozma Sándor díjjal jutalmazták.